Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
315.81
bux:
146688.57
2026. augusztus 3. hétfő Hermina

Miért tiltották a szakáll viselését?

Március 15. két legmeghatározóbb alakja Petőfi Sándor és Kossuth Lajos; a legtöbb néphagyomány is hozzájuk kötődik.

A köznyelv szerint Szendrey Júlia tűzött először kokárdát Petőfi mellére 1848-ban. A három szín akkor vált nemzeti jelképpé.


A piros azóta is az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom után nem is lehetett kokárdát hordani Magyarországon - mondta el az InfoRádióban Tátrai Zsuzsa néprajzkutató.

A legnagyobb lelkesedés Kossuth alakját övezte. A 1848-ban kiadott, és a forradalom bukása után érvénytelenített Kossuht-bankókat sokan rejtegették otthonukban.

Kossuth Lajos a szakállt is divatba hozta Magyarországon. A szakáll elsőként a napóleoni háborúk idején jött divatba, azonban a szabadságharc résztvevői is népszerűsítették. 1852 és 1858 között kormányrendelet tiltotta viselését.

Tátrai Zsuzsa elmondta azt is: az emigrációban élő politikus sok helyen a paraszti tisztaszobák dísze is volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Energiakrízis: hamarosan teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű

Vasárnap tovább fokozódik a hőség Magyarországon, a csúcshőmérséklet több helyen megközelítheti a 40 fokot. Paksnál reggel mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna, éjszaka pedig leállították a 4. blokk még működő turbinagenerátorát, így az atomerőműben már csak a 2. blokk termel, az is 50 százalékos teljesítménnyel. Az ország ezzel a teljes paksi leállás küszöbére került, miközben a következő napokban tovább nőhet az áramigény és fokozódhat a vízhiány. Cikkünk folyamatosan frissül a hőségkrízis és az energiaellátási helyzet legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×