Infostart.hu
eur:
386.05
usd:
332.14
bux:
121707.56
2026. január 19. hétfő Márió, Sára

Miért tiltották a szakáll viselését?

Március 15. két legmeghatározóbb alakja Petőfi Sándor és Kossuth Lajos; a legtöbb néphagyomány is hozzájuk kötődik.

A köznyelv szerint Szendrey Júlia tűzött először kokárdát Petőfi mellére 1848-ban. A három szín akkor vált nemzeti jelképpé.


A piros azóta is az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom után nem is lehetett kokárdát hordani Magyarországon - mondta el az InfoRádióban Tátrai Zsuzsa néprajzkutató.

A legnagyobb lelkesedés Kossuth alakját övezte. A 1848-ban kiadott, és a forradalom bukása után érvénytelenített Kossuht-bankókat sokan rejtegették otthonukban.

Kossuth Lajos a szakállt is divatba hozta Magyarországon. A szakáll elsőként a napóleoni háborúk idején jött divatba, azonban a szabadságharc résztvevői is népszerűsítették. 1852 és 1858 között kormányrendelet tiltotta viselését.

Tátrai Zsuzsa elmondta azt is: az emigrációban élő politikus sok helyen a paraszti tisztaszobák dísze is volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×