Ismét felgyorsultak az események, politikai történések Romániában, tavaly év végi érvénytelennek nyilvánított elnökválasztás után most bejelentette az államfő, Klaus Iohannis a lemondását, és hivatalba lépett Ilie Bolojan, eddigi szenátusi elnök, ideiglenes köztársasági elnökként. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan rendkívüli helyzet, amely az 1989 utáni Románia történetében még nem fordult elő.

Emlékeztetett, hogy Iohannis mandátuma már december 21-én lejárt, és azóta vitatott volt a helyzete, és egyfajta exlex állapot állt elő az elnökválasztási eljárás felfüggesztését követően, mert át kellett volna adnia az elnöki pozíciót a megválasztott elnöknek, csakhogy nem volt megválasztott elnök. "Az alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök mandátuma csak akkor hosszabbítható meg, ha hadiállapot van az országban, vagy valamiféle vis maior állapot, de ilyen nem fordult elő, tehát valószínűleg az lett volna a teljes mértékben alkotmányos megoldás, ha december 21-én Klaus Iohannis elnök átadja az elnöki pozíciót a szenátus megválasztott elnökének, aki ideiglenes elnökként egész odáig betölti ezt a pozíciót, ameddig nincs Romániának új, demokratikus módon megválasztott elnöke" – magyarázta a szakértő.

Azt is felidézte, hogy Klaus Iohannis 2014-ben, foglalta el először az elnöki pozíciót, és a korábbi nagyszebeni polgármesterhez nagy reményeket fűzött a román társadalom, mert szászként "a német precizitás, a német pontosság, a német alaposság társult az ő akkori politikai képéhez". Ehhez képest Szakáli István Loránd szerint tíz év elteltével a társadalom jelentős része kiábrándult az elnökből. Klaus Iohannis megközelíthetetlen maradt, mert nem állt szóba a sajtóval, és nem állt szóba ezáltal az emberekkel, nem mondta el azt, hogy mit gondol az országról, az ország jövőjéről. Ez azért is lényeges szerinte, mert a magyarországi alkotmányos rendszerhez viszonyítva jóval több jogosítványa van a román elnöknek. Például a külpolitikát az elnök vezeti, Romániát az Európai Tanács ülésein is az elnök képviseli, és nem a miniszterelnök, de fontos kinevezési jogai is vannak.

Az új elnökválasztás kitűzött dátuma május 4., és ha szükséges a második forduló, akkor az május 18-án lesz, miután az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás első fordulóját külföldi befolyásolás gyanúja miatt. A decemberi döntés óta azonban nem derítettek ki szinte semmit a hivatalos vizsgálatok, Szakáli István Loránd közölte, az állam nem állt elő azokkal a bizonyítékokkal, amelyekre hivatkozva az alkotmánybíróság érvénytelenítette a november-decemberi elnökválasztást, és elrendelte az egész folyamat megismétlését. Akkor az első fordulót váratlanul Calin Georgescu független jelölt nyerte meg, és mellette a második fordulóba Elena Lasconi, a Mentsétek meg Románia párt jelöltje jutott be. "Ez az eredmény minden előzetes várakozást felülírt, mivel a két nagy rendszerpárt, a Szociáldemokrata Párt, illetve a Liberális Párt jelöltje sem jutott be a második fordulóba" – mondta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója úgy véli, ez azt is jelzi, hogy elitellenes politikai hangulat alakult ki Romániában, amely már a Covid-járvány idején elkezdődött, mert sokan úgy gondolják, hogy Románia rosszul kezelte a pandémiát, túl nagy volt a szigor, és ettől felerősödött a társadalmi elégedetlenség.

Az első forduló eredményei ennek ellenére nagy meglepetést okoztak, különösen a 4-5 százalékra mért Calin Georgescu első helyezése, és a szakértő szerinte elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy az ő sikerét akarták megakadályozni az érvénytelenítéssel, mert Georgescu elnökségével a nagy pártok létjogosultsága kérdőjeleződött volna meg, és Románia nemzetközi kapcsolataiban is alapvető változásokat hozott volna.

Az akkori felmérések szerint a független jelölt a decemberi második fordulóban 70:30 arányban nyert volna, és a legtöbb közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy sikerült megőriznie ezt a népszerűségét, talán még növelnie is, most az a kérdés, hogy engedik-e elindulni az új elnökválasztáson. Szakáli István Loránd szerint folyamatosan próbálnak a hatóságok olyan bizonyítékokat keresni, amelyek alapján megakadályozhatnák az újbóli indulását.

"Ha ő indul, akkor jó eséllyel meg fogja nyerni a megismételt elnökválasztást is, erre minden esélye megvan. Most ő egy Robin Hood-szerű figurának tűnik, aki egyedül harcol a rendszer, a hatalom ellen, és az emberek oldalán áll. Ráadásul most már azok is ismerik, akik korábban nem is hallottak róla"

– mondta a szakértő.

Az indulók között lesz a kormánykoalíció elnökjelöltje, Crin Antonescu. A liberális politikus az utóbbi időben visszavonult, de 2012-ben egy hónapon keresztül ideiglenes elnöki pozíciót töltött be, amikor Traian Basescu akkori elnök ellen felfüggesztési eljárás folyt. Beszállt a kampányba egy korábbi miniszterelnök is, Victor Ponta, aki egyébként a parlamentben a kormányzó Szociáldemokrata Pártot képviseli, most komoly politikai építkezésbe kezdett, és Szakáli István Loránd szerint az utóbbi időben "erőteljes trumpista szólamokat hangsúlyoz Romániában, és szuverenista politikát próbál", ezzel pedig Calin Georgescutól próbál szavazatokat elvenni. Bejelentette indulását a bukaresti főpolgármester is, Nicusor Dan, a Mentsétek meg Románia Párt alapítója, noha a párt másik vezető politikusa, Elena Lasconi tavaly bejutott a második fordulóba, és ő is szeretne elindulni a mostani választáson.

Nehéz gazdasági helyzetben az új kormány

Tavaly decemberben állt fel az új román kormány, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ koalíciójával, amelyet a régi-új miniszterelnök, Marcel Ciolacu vezet. A szakértő szerint az eleve bizonytalan helyzetű kabinetnek nem kedvez az sem, hogy Románia nehéz gazdasági helyzetben van. 2024-ben egész Európai Unióban Romániában volt a legmagasabb a költségvetés hiánya, 8,7 százalék, a gazdasági növekedés is elmaradt a várakozásoktól, egy százalék körül alakul. és az államadósság is tíz év alatt megduplázódott. Emiatt megjelent Romániában a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége is, és tavaly év végén megszorító intézkedésekről is döntött a kormány, ami szintén elégedetlenséget váltott ki.

A 16 tagú kormányban az RMDSZ két tárcát kapott, Tánczos Barna vezeti a pénzügyminisztériumot, egyúttal miniszterelnök-helyettes is, és Cseke Attila irányítja a fejlesztési minisztériumot. Szakáli István Loránd arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem kapott ilyen rangos megbízatást magyar politikus, a pénzügyminiszter például automatikusan tagja a legfelsőbb nemzetvédelmi tanácsnak is. Más kérdés, hogy Tánczos Barna miniszterként egyáltalán nincs könnyű helyzetben, mert nagyon nehéz időszakban vette át a minisztérium vezetését, és

fennáll a veszélye annak, hogy ezek a megszorító intézkedések részben egy magyar politikushoz vagy magyar párthoz fognak kötődni.

"Amikor az RMDSZ kormányon van, akkor általában a magyar–román kapcsolatok állapota is jobb ahhoz képest, mint amikor az RMDSZ nincs kormányon" – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Úgy látja, hogy a román társadalom jelentős része tudja azt, hogy Magyarországnak fontos szerepe volt Románia schengeni csatlakozásának a kivívásába. Jó jelnek tartja Marcel Ciolacu tavaly év végi budapesti látogatását is, valamint azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is meglátogatta Bukarestet a múlt év végén. Szakáli István Loránd szerint a schengeni csatlakozásnak nagyon komoly hatása lesz gazdaságilag is a két ország közötti kapcsolatokra, és úgy véli, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása is garancia arra, hogy a politikai és a gazdasági kapcsolatok is fejlődjenek.