A szövetségi kormány tavaly nyáron figyelmeztetett arra, hogy soha nem volt ilyen magas a Németországban tartózkodó menekültek száma. Az országban közel 3,5 millió védelemben részesülő külföldi tartózkodik, legnagyobb számban ukránok vannak jelen, körülbelül 1,18 millióan, utánuk következnek a szírek, nagyjából 973 ezer fős létszámmal, akik közül körülbelül 300 ezren részesülnek ideiglenes védelemben – mondta az elemző.

Kiemelte: a szövetségi kormány gyökeresen átalakította a bevándorláspolitikát azzal a céllal, hogy a szakképzett bevándorló munkavállalókat az országban tartsa, akik viszont törvénytelenségeket követnek el, vagy csupán a szociális rendszer nyújtotta támogatásokat igyekeznek kihasználni, kitoloncolja Németországból. A számítások szerint évente mintegy 270-350 ezer külföldi munkavállalóra van szükség Németországban.

Az elemző szerint a német migrációs politika 2025-ben abba az irányba tart, hogy akik viszonylag könnyen beilleszkednek kulturális szempontból és szükség van rájuk a munkaerőpiacon is, azok könnyen kapnak letelepedési engedélyt, munkát és állampolgárságot, a többieket pedig lehetőleg minél gyorsabban visszaküldik oda, ahonnan jöttek. Az új bevándorlási törvénynek, amely 2024. június 26-án lépett életbe, az a célja, hogy leegyszerűsítse a német állampolgárság megszerzését azoknak, akik már régóta az országban élnek. Ennek értelmében a külföldiek a korábbi nyolc helyett öt év után nyújthatják be az állampolgársági kérelmet, és azok is jogosulttá váltak az állampolgárságra, akik már legalább öt éve az országban élnek, és legalább egyik szülőjük Németországban született.

Dócza Edith arra is felhívta a figyelmet, hogy a német szövetségi kormány több külföldi képesítés elismerése mellett döntött. Ez elsősorban azokra az egészségügyi dolgozókra, mérnökökre, illetve tanárokra vonatkozik, akik olyan országokban szereztek végzettséget, mint Törökország, Bosznia Hercegovina, Tunézia, Szíria vagy akár Ukrajna, vagyis egyre több nem uniós ország képesítését fogják elismerni.

A kitoloncolás azonban nem egyszerű feladat, még akkor sem, ha Németország úttörő volt abban a tekintetben, hogy először küldött vissza afgánokat a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta, és ezzel lényegében biztonságos országgá nyilvánították Afganisztánt. Dócza Edith szerint Szíriában továbbra is bizonytalan a helyzet, de szerinte ott is az várható, hogy a szírek egy részét vissza tudják majd küldeni hazájukba, de növekszik azok száma is, akik önkéntesen akarnak hazatérni.

Mindez az elemző szerint nem lesz tömeges, az afgánok például nem akarnak hazatérni, és a szírek is egyelőre kivárnak. "Akik munkát tudnak és akarnak is vállalni Németországban, azok nem valószínű, hogy haza fognak térni, hiszen ők már rendelkeznek ott egzisztenciával, ahogy akik családegyesítéssel érkeztek Németországba, nem valószínű, hogy hazatérnének" – mondta Dócza Edith.

A Németországban élő több mint egymillió ukrán menekült speciális helyzetben van, ennek egyik oka az uniós szabályozás. "A Németországban élő ukránok különleges státuszban vannak, ami megkönnyíti a munkavállalás, illetve az ott tartózkodás lehetőségét is" – mondta a a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.