Az Európai Parlament szerepe nem csupán a politikai felszólalásokban merül ki, az operatív kérdésekbe is jelentős beleszólása van – mondta az unió parlamentáris testületéről, illetve annak hatásköréről az InfoRádió Aréna című műsorában Gálik Zoltán. Hozzátette: az EP-ben jelen lévő pártok ugyanakkor csak európai szinten léteznek, és tulajdonképpen a nemzetállami pártok „leképeződéseiként” tevékenykednek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tér természetesen bármikor változhat, az egyes pártok például frakciót válthatnak, ezért mindig érdemes figyelni, hogy milyen mozgások valósulnak meg az alsó szinteken az egész rendszeren belül. A nagyobb változtatásokat viszont belföldön eszközölhetik az egyes pártok.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ugyan nem szabad lebecsülni az Európai Parlament erejét és jelentőségét, de költségvetési időszakban vagy egy olyan intézményi változás idején, mint amilyen az idei EP-választás volt, elég hosszú időre, öt évre kijelölik a kereteket, illetve a határokat, és ezeken belül „már nagyon nehéz mozogni”.

Gálik Zoltán úgy gondolja, az elmúlt évek fejleményei alapján kijelenthető, hogy nagy változások történtek az Európai Unió politikáját illetően. Felidézte, hogy 2009 után egy nagyon komoly szuverén adósságválság kezdődött, majd a brexit kérdése foglalkoztatta jó ideig a nemzetközi közvéleményt. A következő nagy kihívást a pandémia és az energiaválság kezelése jelentette, és ezek a problémakörök, krízishelyzetek „különböző válaszokat indukáltak” az Európai Unióban. Erre szolgáltatott jó vitateret az EP, melynek jóváhagyásai is szükségesek ahhoz, hogy ügyek mentén valamilyen irányba el tudjon indulni az unió.

Az egyetemi docens megjegyezte: a költségvetési keretek gyakorlatilag adottak, ezeket kell végrehajtani a következő években. Úgy véli, „ez az egyik legfontosabb mezője az európai politikai térnek”, de bármikor adódhatnak új problémák. Ilyen volt korábban a szuverén adósságválság, a stabilizáció kérdése, az egyes tagállamok megsegítése vagy éppen a brexit és a hozzá kapcsolodó megállapodások megkötése.

A különböző döntésekben pedig javaslatot tehet, illetve módosításokat kezdeményezhet az Európai Parlament, amelynek tehát így nem megkerülhető a szerepe.

Példaként megemlítette az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2019 júniusában jött létre, hogy megnyíljon a kereskedelem a 27 uniós tagállam és a dél-amerikai blokk négy alapító tagja, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay között. Bolívia csak később, 2024-ben csatlakozott a Mercosurhoz, így nem vett részt a korábbi tárgyalásokon. A megállapodás a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét kívánja létrehozni, amely 750 millió embert és a világgazdaság mintegy egyötödét foglalja magába.

Gálik Zoltán kiemelte: az új helyreállítási alap kapcsán felmerülő kérdésekben, a különböző jelentések elfogadásában, az adósságválság miatt kialakult helyzetek kezelésében, illetve az Ukrajnát támogató segélycsomagok megszavazásában is lesz szava az Európai Parlamentnek, amely így nagyon fontos operatív kérdésekben nyilvánulhat meg a jövőben is.

Miben rejlik most a Patrióták Európáért frakció ereje?

A magyar kormánypártok hathatós közreműködésével június végén az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportjaként megalakult a Patrióták Európáért frakció is, amelybe a legtöbb képviselőt a francia Nemzeti Tömörülés delegálja, majd a Fidesz–KDNP és az olasz Liga következik a sorban. Gálik Zoltán szerint egy frakción belül nagyon fontos, hogy kinek hány képviselője van, de hasonló jelentősége van a politikai befolyásnak is, hiszen például egy olasz, egy magyar vagy egy lengyel EP-képviselő is a saját nemzeti pártjának „a politikai játszmáit játssza”, azokat viszi be az európai parlamenti vitákba. Az elmúlt ciklusok alapján ezeket a kérdéseket egyesek sikerrel, mások kevésbé hatékonyan tudtak képviselni az EU-ban.

Az egyetemi docens emlékeztetett: Orbán Viktor is többször utalt rá, hogy az a céljuk, hogy megerősödjön és egyre dominánsabbá váljon a frakciójuk az EP-ben, illetve az európai vitakultúrában.

Nagyon fontos szempont, hogy mennyi pénzt kap egy-egy EP-frakció és képviselő, illetve hogyan, mire költik el az összegeket, mennyire átlátható a működésük.

„Ezek a tényezők együttesen határozzák meg, hogy mennyire látható egy-egy politikai frakció az Európai Parlamentben” – magyarázta a szakértő.

Az adott formáció pedig vélhetően abba az irányba fog elindulni, amit a legtöbb megválasztott képviselővel rendelkező pártok kijelölnek. Gálik Zoltán elmondta: a megalakuláskor mindig elfogadnak és kiadnak egy közös nyilatkozatot az adott frakcióba tömörülő pártok, az egyes operatív kérdéseket azonban akár évente megújíthatják, módosíthatják, vagyis bármikor felmerülhetnek új ötletek. Az EP-képviselők természetesen elsősorban a saját pártjukat és azokat az embereket képviselik, akik őket megválasztották, és ennek megfelelően igyekeznek érvényesíteni a saját nemzetállamuk akaratát az EP-ben.

A szakértő kiemelte: a frakciók erejét befolyásolja az is, hogy a csatlakozó pártok közül hányan vannak éppen kormányon a hazájukban. Az EP-ben jelen lévő pártok az állam- és kormányfőket összefogó Európai Tanácson, valamint az adott szakpolitikai területért felelős minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán keresztül kapnak támogatást vagy éppen elutasítást az egyes kérdésekben, vagyis egyáltalán nem mindegy, kinek mekkora a mozgástere és az érdekérvényesítő képessége.

„Nagyon fontos, hogy éppen kormányon van-e a hazájában egy párt vagy sem, hiszen ezek a frakciók még erősebbek, ha kormánypártok alkotják”

– jegyezte meg Gálik Zoltán.

Úgy véli, a kirekesztés sosem kedvező egy frakcióra nézve. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a politika „a hatalomért folytatott folyamatos harc, és ha ebben más hatalmi központok korlátozzák azt a frakciót, amely megpróbál valamilyen módon politikai párbeszédeket folytatni, a saját nézeteit kifejezni, az nagyon gyakran visszaüt”. Példaként az osztrákokat említette meg, akik 2001-ben hasonló okokból karanténba kerültek, de az Európai Unió néhány éven belül „rájött, hogy ennek kontraproduktív eredményei vannak”.

Mire számíthat az EU Donald Trump visszatérése után?

Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalosan 2025. január 20-án teszi le az esküt és tér vissza a Fehér Házba, és nagy kérdés, hogy a beiktatása után hogyan alakul az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió viszonya. Gálik Zoltán úgy fogalmazott, nagyon sokan „a világ végét vizionálják óriási változásokkal és vámháborúval”, pedig érdemes lenne inkább visszamenni az időben, és a korábbi példákon keresztül óvatosabban megközelíteni a kérdést. Emlékeztetett, hogy már George W. Bush elnökségei idején is kialakult egy vámháború az EU és az USA között, ami „viszonylag rövid ideig tartott”. Az Egyesült Államok és az Európai Unió jelentős gazdasági partnerek, évente csaknem 500 milliárd eurónyi áruval kereskednek közös együttműködések keretében, ráadásul nagyszabású beruházások is megvalósulnak közös erőből. Ha a régi-új amerikai elnök vámokat szab ki, azzal saját országának a gazdaságát is nagy kihívások elé állítaná.

„Kipróbálták ezt már többször is az amerikaiak, de aztán nagyon gyorsan visszatáncoltak”

– fejtegette a szakértő, aki nem számít arra, hogy hosszabb távon nagy kereskedelmi háború alakulna ki Európa és az Amerikai Egyesült Államok között.

Gálik Zoltán szerint sokkal aktuálisabb és fontosabb kérdés, hogy milyen vámháború lesz az USA és Kína között, és ennek milyen hatásai lesznek, illetve tud-e ebből előnyöket kovácsolni az Európai Unió. Úgy értékelt, hogy nem feltétlenül kell az uniónak jó szövetségesként beszállnia a Kínát sújtó gazdasági szankciókba, hanem sokkal inkább a kereskedelem átterelése lehet hangsúlyos. „Az Európai Unió gazdasági, külkapcsolati rendszerének Kína irányába történő kiterjesztésével olyan szinergiák alakulhatnak ki, amelyek révén mindkét fél előnyösebb helyzetbe kerülhet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben” – tette hozzá.

Egy nagyon összetett gazdasági folyamat kezdődhet meg, sok még a kérdés és a bizonytalanság, de az egyetemi docens szerint hosszabb távon lehetnek olyan területek, ahol az EU előtt szorosabb együttműködési lehetőségek nyílhatnak meg Kínával, és ezek kiaknázásával jól járhat az egész európai közösség.