Svédország 2025-től öt év alatt 14,9 milliárd eurót szándékozik a fegyveres erőkre és a polgári védelemre fordítani, 2028-ig pedig a védelmi kiadásokat a GDP 2,6 százalékára akarja növelni. A NATO hivatalos elvárása csak a GDP 2 százaléka lenne, de a svédek, az ukrajnai háború eddig tanulságai alapján, inkább a nagyobb ráfordítást tartják szükségesnek – írja legújabb összefoglalójában az Army Recognition.

A portál úgy értesült, hogy a hatalmas összegből a teljes svéd haderőt korszerűsíteni és bővíteni akarják. A fegyverzet modernizálása mellett 2030-ra évi tízezerre tervezik emelni a sorkatonák számát, míg a végső elképzelés az lenne, hogy 2035-től évente 12 ezer fiatal kapjon behívót. Ekkortól a svéd haderő teljes, harcképes létszáma elérné a 130 ezer főt. A több újonc miatt egy újabb, negyedik kiképző központ létrehozása is a tervek között szerepel.

A nagyarányú haderőfejlesztést egyrészt az ország védelmi képességeinek fokozása, másrészt a NATO-tagságból eredő új feladatok és elvárások indokolják. Bár Svédországnak eddig is nagyon komoly hadserege, légiereje és haditengerészete volt, a semlegességből adódó elkülönülés miatt ezek részben nem NATO-kompatibilisek. A most meghirdetett új védelmi stratégia ennek a hiányosságnak a megszüntetését célozza. A svédek már a hidegháború idején is tartottak a szovjet inváziótól, ezt az aggodalmukat pedig csak fokozta az Ukrajna elleni orosz támadás.

A védelmi képességek fejlesztése a haderő valamennyi elemére vonatkozik. A szárazföldi csapatok további STRV 122 és STRV 123A típusú harckocsikat kapnak (az STRV 122 a német Leopard 2A5 svéd igények alapján módosított változata, míg az STRV 123A ennek a hosszabb csövű variánsa, ami nagyjából a Leopard 2A7-nek felel meg). A tankok mellé további, jelentősen korszerűsített CV 90 gyalogsági harcjárművek is érkeznek a gépesítettlövész-alakulatokhoz. A cél az, hogy legalább négy, bármikor harcba vethető dandárja legyen a svéd hadseregnek.

Új elem a védelmi stratégiában, hogy ezentúl a sorkötelesekből álló egységeket már nemcsak Svédország határain belül, hanem akár külföldön is be lehet vetni. A NATO alapokmányának 5. cikkelye alapján ugyanis, ha a szövetség valamelyik tagállamát támadás éri, akkor a többiek akár katonai erővel is a segítségére sietnek. A szövetségi kötelezettségekből adódóan a svédek arra törekednek, hogy katonáik képesek legyenek nagyobb egységek, például hadosztályok kötelékében is együtt harcolni a többi NATO-ország csapataival.

Komoly fejlesztés előtt áll a svéd légierő is. 2030-ra visszatérnek a korábbi, hat repülőszázados szervezethez, amelyben az alakulatokat fele-fele arányban fegyverezik fel a JAS 39 Gripen legújabb E és a régebbi C/D változatával. Ezzel párhuzamosan már most elkezdik egy új, hatodik generációs harci repülőgép koncepciójának kidolgozását. A cél az, hogy egy akár pilóta nélkül is harcképes, hálózatközpontú hadviselésre alkalmas, mesterséges intelligenciával támogatott repülőgéppel váltsák majd fel a Gripeneket valamikor 2050 körül.

Egyelőre három elképzelést vizsgálnak: a saját fejlesztést, a nemzetközi együttműködésben való részvételt vagy egy külföldi modell licencgyártását. Mindenesetre a SAAB már bejelentette, hogy hozzákezdett az új generációs harci gép tervezéséhez, amely – a cég állítása szerint – a lehető legjobban megfelelne a svéd légierő elvárásainak. Talán ebben a munkában már a tervezett magyarországi fejlesztőközpont is részt vehet majd.

A légierő korszerűsítésének ugyancsak fontos eleme, hogy fokozatosan lecserélik a rengeteg műszaki problémával küzdő NH 90-es (svéd jelzés szerint HKP 14) helikoptereket és az igencsak öregecske C-130H Hercules szállítógépeket is. A helikopterflottát az amerikai UH-60M (HKP 16) gépekkel frissítik, míg a szállítógépeknél a közeljövőben döntenek a típusról.

Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a brazil Gripen-vásárlás viszonzásaként a svédek a dél-amerikai országban gyártott Embraer KC-390 Milleniumot választanák. Ebből a gépből a Magyar Honvédség is rendelt két darabot, és az egyik nemrég meg is érkezett a kecskeméti repülőbázisra. De Magyarország mellett Portugália, Csehország, Hollandia, Ausztria, Dél-Korea, Argentína, Chile, Kolumbia, Peru és az Egyesült Arab Emírségek is a brazil szállítógépet állítja rendszerbe.

Fontos eleme az új svéd katonai koncepciónak a haditengerészet, a különleges műveleti erők, a felderítés, valamint a polgári védelem fejlesztése. A következő években a svéd tengeri haderő új, alacsony észlelhetőségű korvetteket kap, és korszerűsítik a jelenleg szolgáló Visby-osztály hajóit, továbbá újabb tengeralattjárók is épülnek. Három új haditengerészeti központot hoznak létre, amelyek nemcsak a hazai, hanem már a NATO-szövetségesek flottáit is elláthatják.

Az utánpótlás amúgy is kiemelt jelentőséget kapott a védelmi elképzelésekben. Ennek értelmében a svéd kormány növelni akarja a fegyver- és lőszerkészletek mennyiségét, új alkatrészlerakatokat hoz létre és növeli a javítóbázisok számát is.

A felderítést és a hírszerzést nemcsak az új S 106 Global Eye repülőgépek, hanem a műholdas megfigyelés kiterjesztése fogja új szintre emelni. A különleges műveleti erőket – a NATO elvárásainak megfelelően – specializálják, és alkalmassá teszik arra, hogy a szövetség más, hasonló alakulataival együtt hajthasson végre harci feladatokat.

Végül érdemes megemlíteni a polgári védelem képességeinek fokozását célzó elképzeléseket is. Egyrészt növelik az önkéntes területvédelmi egységek számát, másrészt új, átfogó kibervédelmi rendszert alakítanak ki. Ennek legfőbb feladata a kritikus infrastruktúrák, vagyis az erőművek, a víz- és csatornahálózat, valamint az egészségügyi ellátás megóvása a hacker támadásoktól. A hadsereg tagjait ellátó két új katonai kórházon kívül bővítik a civil egészségügyi intézmények, továbbá a mentőszolgálat, valamint a katasztrófavédelem egységeinek kapacitásait, és javítanak a mozgékonyságukon is.

A svéd kormány a gazdaság tűrőképességének fokozására megállapodásokat tervez kötni a magánvállalatokkal az élelmiszer- és gyógyszerkészletek felhalmozására, továbbá arra, hogy a korábbinál több pótalkatrészt tartsanak, lehetőleg védett raktárakban. Az anyagiak mellett a kormány új stratégiája foglalkozik a svéd polgárok lelki/szellemi tűrőképességével is. Olyan programokat szándékoznak indítani, amelyek célja, hogy lélekben is felkészítsék a svédeket egy esetleges háború megpróbáltatásainak elviselésére, erősítsék a civilek morálját.