eur:
394.69
usd:
367.85
bux:
70398.79
2024. június 24. hétfő Iván
Romok között tűzoltók Harkivban 2024. május 23-án, miután orosz rakétatalálat ért egy nyomdát a kelet-ukrajnai városban. Ukrán források szerint hét ember életét vesztete, tizenhat megsebesült Harkivban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Moszkva újabb támadást indított Volodimir Zelenszkij ellen

A Kremlből továbbra is olyan jelzések érkeznek, hogy Oroszország nem akar érdemi béketárgyalásokat folytatni Ukrajnával. Ehelyett az orosz vezetés azt akarja elérni, hogy a Nyugat területi engedményekre kényszerítse Kijevet a háború befejezése érdekében.

Az orosz vezetés már többször értésre adta, hogy a háború befejezéséről nem az ukránokkal akar megegyezni. Ennek alátámasztására most egy újabb kifogással állt elő a Kreml – állítja az Institute for the Study of War (ISW). A washingtoni kutatóközpont tanulmányában idézi Vjacseszlav Volodint, az orosz Állami Duma elnökét, aki azt közölte: Volodimir Zelenszkij megsértette országa alkotmányát azzal, hogy nem hajlandó kiírni az elnökválasztást.

Volodin érvelését azzal folytatta, hogy mivel az elnök hivatali ideje lejárt, így már nem is tekinthető Ukrajna törvényes államfőjének, tehát Zelenszkijnek már nincs joga hivatalos döntéseket hozni. Így nem rendelhet el újabb mozgósítást és nem kezdhetne fegyverszüneti tárgyalásokat sem az oroszokkal. A moszkvai politikus azt állította, hogy „az illegitim elnökkel kötött megállapodás érvénytelen, és a jövőben megtámadható".

Az orosz parlament alsó házának elnöke ugyanazt az álláspontot képviseli mint a Kreml

– vélekedik a washingtoni intézet. A moszkvai vezetés jó ideje már azt ismételgeti, hogy az ukrán állam a 2014-es EuroMajdan mozgalom következtében elvesztette legitimitását. Mivel Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma lejárt, a továbbiakban nem tekinthető államfőnek. Vlagyimir Putyin éppen ezért május 24-én azt sürgette, hogy az ukrán parlament és alkotmánybíróság – az alaptörvényének megfelelően – mondja ki: az országban választásokat kell tartani.

Csakhogy az ukrán alkotmány egy másik rendelkezése egyértelművé teszi: hadiállapot idején tilos elnökválasztásokat tartani. Az, hogy a két rendelkezés közötti ellentmondást miként lehetne feloldani, alapvetően csak jogértelmezés lenne, amit például az ukrán alkotmánybíróság is megtehetne. Ám a testületet tagait még az a Petro Porosenko nevezte ki, akit Volodimir Zelenszkij ütött ki az elnöki székből. Nem csoda, hogy hívei vonakodnak kikérni az alkotmánybírák véleményét.

De erre igazából nem is lenne szükség

– hangoztatják nyugati szakértők –, hiszen józan ésszel belátható, hogy háború idején még a legjobb akarattal sem lehetne tisztességes választásokat tartani. Egyrészt mert Ukrajna területének tizedét megszállták az oroszok, így az ott élők még ha akarnának se tudnának voksolni. Arról a többmilliónyi ukránról meg nem is beszélve, aki külföldre menekült a háború elől. Ráadásul a választóhelyiségeket célba veheti az orosz légierő vagy tüzérség, és ezzel emberek ezreinek életét tennék kockára.

Egyes vélemények szerint ha már mindenképpen arra lenne szükség, hogy Zelenszkij átadja a hivatalát, akkor a helyébe egy másik közjogi méltóság, a parlament elnöke léphetne. Ruszlan Sztefancsuk viszont már jelezte, nem akarja átvenni az elnöki hivatalt, mert továbbra is Volodimir Zelenszkijt tekinti államfőnek. Hasonlóan nyilatkozott jó néhány ország: számukra sem kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij Ukrajna első embere, függetlenül attól, hogy lejárt a mandátuma, hiszen háborúban nem lehet választást kiírni.

Vjacseszlav Volodin május 26-i nyilatkozatának azonban van egy másik olvasata is

– vélekedik tanulmányában az ISW. Méghozzá az, hogy Oroszország igazából egyetlen olyan megállapodást sem tart érvényesnek, amelyeket 2014 után Ukrajnával kötött. Így nem is lehet Moszkvát hibáztatni azért, mert felrúgta a Donbaszban folyó harcok bejezését célzó minszki egyezményeket, amelyeket amúgy az ukránok is többször megsértettek. Viszont mivel a Kreml nemcsak Ukrajnát nem tekinti 2014 óta szuverén országnak, hanem újabban már annak legfőbb vezetőjét is illegitimnek tartja, nem is lenne értelme a tárgyalásoknak, hiszen Moszkva úgysem tartaná be az ott született megállapodást.

Az ISW úgy látja, hogy a putyini vezetés ezzel a jogi csűrcsavarral két dolgot próbál elérni. Egyrészt azt, hogy elhárítsa a felelősséget magáról, amiért még mindig halogatja a béketárgyalásokat. Másrészt rá akarja venni a Nyugatot arra, hogy a háború befejezése érdekében kényszerítse rá Kijevet területi engedményekre. A dolgok jelenlegi állása szerint az oroszok az eddig elfoglalt területeket és persze a Krím-félszigetet akarnák mindenképpen megtartani. De nem kizárt, hogy ennyivel sem lennének elégedettek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.24. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem tanár
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×