Infostart.hu
eur:
382.44
usd:
325.93
bux:
125147.27
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Romok között tűzoltók Harkivban 2024. május 23-án, miután orosz rakétatalálat ért egy nyomdát a kelet-ukrajnai városban. Ukrán források szerint hét ember életét vesztete, tizenhat megsebesült Harkivban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Moszkva újabb támadást indított Volodimir Zelenszkij ellen

A Kremlből továbbra is olyan jelzések érkeznek, hogy Oroszország nem akar érdemi béketárgyalásokat folytatni Ukrajnával. Ehelyett az orosz vezetés azt akarja elérni, hogy a Nyugat területi engedményekre kényszerítse Kijevet a háború befejezése érdekében.

Az orosz vezetés már többször értésre adta, hogy a háború befejezéséről nem az ukránokkal akar megegyezni. Ennek alátámasztására most egy újabb kifogással állt elő a Kreml – állítja az Institute for the Study of War (ISW). A washingtoni kutatóközpont tanulmányában idézi Vjacseszlav Volodint, az orosz Állami Duma elnökét, aki azt közölte: Volodimir Zelenszkij megsértette országa alkotmányát azzal, hogy nem hajlandó kiírni az elnökválasztást.

Volodin érvelését azzal folytatta, hogy mivel az elnök hivatali ideje lejárt, így már nem is tekinthető Ukrajna törvényes államfőjének, tehát Zelenszkijnek már nincs joga hivatalos döntéseket hozni. Így nem rendelhet el újabb mozgósítást és nem kezdhetne fegyverszüneti tárgyalásokat sem az oroszokkal. A moszkvai politikus azt állította, hogy „az illegitim elnökkel kötött megállapodás érvénytelen, és a jövőben megtámadható".

Az orosz parlament alsó házának elnöke ugyanazt az álláspontot képviseli mint a Kreml

– vélekedik a washingtoni intézet. A moszkvai vezetés jó ideje már azt ismételgeti, hogy az ukrán állam a 2014-es EuroMajdan mozgalom következtében elvesztette legitimitását. Mivel Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma lejárt, a továbbiakban nem tekinthető államfőnek. Vlagyimir Putyin éppen ezért május 24-én azt sürgette, hogy az ukrán parlament és alkotmánybíróság – az alaptörvényének megfelelően – mondja ki: az országban választásokat kell tartani.

Csakhogy az ukrán alkotmány egy másik rendelkezése egyértelművé teszi: hadiállapot idején tilos elnökválasztásokat tartani. Az, hogy a két rendelkezés közötti ellentmondást miként lehetne feloldani, alapvetően csak jogértelmezés lenne, amit például az ukrán alkotmánybíróság is megtehetne. Ám a testületet tagait még az a Petro Porosenko nevezte ki, akit Volodimir Zelenszkij ütött ki az elnöki székből. Nem csoda, hogy hívei vonakodnak kikérni az alkotmánybírák véleményét.

De erre igazából nem is lenne szükség

– hangoztatják nyugati szakértők –, hiszen józan ésszel belátható, hogy háború idején még a legjobb akarattal sem lehetne tisztességes választásokat tartani. Egyrészt mert Ukrajna területének tizedét megszállták az oroszok, így az ott élők még ha akarnának se tudnának voksolni. Arról a többmilliónyi ukránról meg nem is beszélve, aki külföldre menekült a háború elől. Ráadásul a választóhelyiségeket célba veheti az orosz légierő vagy tüzérség, és ezzel emberek ezreinek életét tennék kockára.

Egyes vélemények szerint ha már mindenképpen arra lenne szükség, hogy Zelenszkij átadja a hivatalát, akkor a helyébe egy másik közjogi méltóság, a parlament elnöke léphetne. Ruszlan Sztefancsuk viszont már jelezte, nem akarja átvenni az elnöki hivatalt, mert továbbra is Volodimir Zelenszkijt tekinti államfőnek. Hasonlóan nyilatkozott jó néhány ország: számukra sem kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij Ukrajna első embere, függetlenül attól, hogy lejárt a mandátuma, hiszen háborúban nem lehet választást kiírni.

Vjacseszlav Volodin május 26-i nyilatkozatának azonban van egy másik olvasata is

– vélekedik tanulmányában az ISW. Méghozzá az, hogy Oroszország igazából egyetlen olyan megállapodást sem tart érvényesnek, amelyeket 2014 után Ukrajnával kötött. Így nem is lehet Moszkvát hibáztatni azért, mert felrúgta a Donbaszban folyó harcok bejezését célzó minszki egyezményeket, amelyeket amúgy az ukránok is többször megsértettek. Viszont mivel a Kreml nemcsak Ukrajnát nem tekinti 2014 óta szuverén országnak, hanem újabban már annak legfőbb vezetőjét is illegitimnek tartja, nem is lenne értelme a tárgyalásoknak, hiszen Moszkva úgysem tartaná be az ott született megállapodást.

Az ISW úgy látja, hogy a putyini vezetés ezzel a jogi csűrcsavarral két dolgot próbál elérni. Egyrészt azt, hogy elhárítsa a felelősséget magáról, amiért még mindig halogatja a béketárgyalásokat. Másrészt rá akarja venni a Nyugatot arra, hogy a háború befejezése érdekében kényszerítse rá Kijevet területi engedményekre. A dolgok jelenlegi állása szerint az oroszok az eddig elfoglalt területeket és persze a Krím-félszigetet akarnák mindenképpen megtartani. De nem kizárt, hogy ennyivel sem lennének elégedettek.

Címlapról ajánljuk
Egy újabb győzelem biztosan nyolcaddöntőt érne a Ferencvárosnak

Egy újabb győzelem biztosan nyolcaddöntőt érne a Ferencvárosnak

A Ferencváros este kilenc órától az utolsó hazai mérkőzését játssza az Európa-liga 2025–2026-os idényének főtáblás szakaszában. Ugyanakkor – köszönhetően az eddigi szereplésnek – lesz még folytatás, az eddig megszerzett 14 pont biztosan elég a továbbjutáshoz. Az alapcélt már teljesítette a Fradi, most más feladata van.

Orosz-amerikai-ukrán megbeszélés a láthatáron – Trump Davosból Putyinnak üzent: vége kell vetni az ukrajnai háborúnak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette a tárgyalás esélyének hírét, miközben az amerikai elnök az oroszhoz szól.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Ezt tudjuk most a rezsistopról: már látszik, kik járhatnak a legjobban

Ezt tudjuk most a rezsistopról: már látszik, kik járhatnak a legjobban

Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a kormány rezsistop intézkedését elemeztük, és összeszedtük, mit lehet tudni azokból az információmorzsákból, amelyeket a kormányzati szereplők az elmúlt napokban elhintettek. Vendégünk volt Kabát Krisztián, a Portfolio energetikai elemzője. Az adás második részében a tegnapi interjúnk második részét közöltük Papp Zsanett Gréta geopolitikai szakértővel, aki fél évet maga is Grönlandon töltött. Tegnap a Grönland–Dánia–USA viszonyrendszert elemeztük, ma pedig a ritkaföldfém-kitermelés realitásáról, valamint az orosz és kínai befolyástól való félelemről van szó. Emellett arról is beszélünk, melyek azok a legfontosabb fókuszpontok, amelyekre figyelve kiszűrhető a médiazajból mindaz, ami Grönland és a NATO jövője szempontjából igazán lényeges.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×