Még 1996-ban jelent meg az a felhívás, amely egy nagy hatótávolságú, a radarok által nehezen észlelhető robotrepülőgép létrehozásáról szólt. A tenderre több amerikai és európai vállalat jelentkezett, de végül a francia MATRA és a brit BAe közös terve lett a befutó. 1997 februárjában bízták meg a két győztest a részletes fejlesztéssel, amelyre aztán Matra BAe Dynamics néven közös vállalatot hoztak létre. A gyártásba később az olasz Leonardo hadiipari cég is betársult.

A Storm Shadow a fegyver angol neve, a franciák SCALP EG-nek hívják, ami egy betűszó, magyarra fordítva: nagy hatótávolságú cirkáló robotrepülőgép – általános felhasználásra. Ez utóbbi arra utal, hogy a jókora rakétát nemcsak a levegőből, hanem felszíni hajóról, tengeralattjáróról vagy szárazföldi kilövőállásból is lehet indítani. Mivel nem nukleáris fegyver, ezért kettős robbanófejjel szerelik fel. Ebben elöl egy kisebb méretű, páncéltörő töltet van, mögötte pedig a nagy rombolóerejű harci rész található. Becsapódáskor a kisebb töltet utat nyit a mögötte lévőnek, amely így a célpont belsejében robban.

A Storm Shadow az indítást követően leereszkedik a föld vagy a vízfelszín közelébe, és néhány méter magasan – az ellenséges radarok érzékelésének szintje alatt – közelíti meg a célját. Ha tengeren vetik be, akkor repülés közben több, előre beprogramozott kitérő manővert is tesz, hogy megnehezítse a védelem dolgát. Ha szárazföld felett kell repülnie, a tereptárgyakat – egy bizonyos magasság felett – már nem felülről, hanem oldalról kerüli meg, azért, hogy ne vehessék észre az ellenséges lokátorok. Innen a cirkálórakéta elnevezés. Persze ez sem teljesen helytálló név, mivel a Storm Shadow valójában nem is rakéta, ugyanis egy kis méretű gázturbina repíti, méghozzá csak hangsebesség alatti tempóval.

A majdnem másfél tonna súlyú fegyver 450 kilogrammos robbanótöltet hordoz és akár 500 kilométerre lévő célokat is támadhat. Ez utóbbi azonban csak a brit és a francia haderőben rendszeresített típusra érvényes, az exportváltozat mindössze fele ekkora távolságra tud elrepülni. Kérdés, hogy vajon az ukránoknak átadott brit és francia rakétákat "lebutították-e" erre a távolságra, vagy meghagyták nekik az eredetit.

Méret- és tömegadatok

• Hossz: 5,1 m
• Törzsátmérő: 0,48 m
• Szerkezeti tömeg: 1300 kg

Repülési jellemzők

• Max. sebesség: kb. 1000 km/óra
• Hatótávolság: több mint 560 km, exportverzió: 250 km
• Repülési magasság: 30-40 méter

A robotrepülő irányítását több, egymással együttműködő berendezés végzi. Egyrészt van egy műholdas rendszer, amit inerciális navigáció egészít ki. Emellett a rakéta orrában lévő lokátor letapogatja a gép előtti terepet, és annak képet összehasonlítja a vezérlő számítógép memóriájában tárolt adatokkal. Eltérés esetén azonnal korrigálja a repülési magasságot és irányt. Van még egy hőképalkotó kamera is, amely éjszaka vagy párás, ködös időben segít a gép előtt lévő tárgyak felismerésében, illetve a célpont azonosításában. Ha a Storm Shadow mégis elvétené, akkor annak valószínűleg az az oka, hogy a felderítés volt pontatlan és a gépbe helytelen cél adatok kerültek. Nem véletlen, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint a robotrepülő találati pontossága százszázalékos.

A háború kitörését követően Kijev többször kérte a nyugati szövetségeseket, hogy olyan fegyvereket is küldjenek, amelyekkel mélyen a frontvonalak mögött tudnak csapásokat mérni az oroszokra. Az USA és európai szövetségesei azonban sokáig elzárkóztak ettől, mert attól tartottak, hogy Kijev az orosz hátországot támadná ezekkel a rakétákkal, és az csak tovább eszkalálná a háborút. Ám amikor kiderült, hogy Moszkva szintén nagy hatótávolságú drónokat, légi és tengeri indítású, manőverező robotrepülőgépeket, sőt még hiperszonikus rakétákat is bevet, megváltozott a Nyugat véleménye.

2023. februárjában előbb Nagy-Britannia jelentette be, hogy kész Storm Shadow cirkálórakétákat szállítani Ukrajnának. Ben Wallace, a londoni kormány védelmi minisztere "mértékletesnek és arányosnak" nevezte a döntést, mondván, az oroszok is ehhez hasonló vagy még ennél is komolyabb fegyverekkel támadnak. Hamarosan a francia elnök is csatlakozott a brit felajánláshoz, bár hangsúlyozta, hogy csak olyan eszközöket küldenek, amelyekkel nem lehet az orosz hátországot pusztítani. Hogy ezzel mire gondolt Emmanuel Macron, azt nem tudni, mivel a fegyver brit és francia változatai teljesen egyformák, csak a repülőgépekhez való felfüggesztésük tér el.

Mindenesetre már 2023. májusában az oroszok arról számoltak be, hogy több Luhanszk megyei állásukat is Storm Shadow rakétákkal rombolták az ukránok. A legnagyobb feltűnést azonban kétségtelenül az keltette, amikor június végén egy ilyen rakéta csapódott a Krím-félsziget északi részén lévő vasúti hídba. Mivel mindkét sínpár megrongálódott, a forgalmat napokra le kellett állítani, és ez komoly ellátási gondokat okozott a Krímben.

Nyugati szakértők kezdetben kételkedtek abban, hogy az ukránok képesek lesznek a régi, szovjet/orosz tervezésű harci gépeikre integrálni a teljesen más rendszerű, nyugati fegyverzetet. De kiderült, hogy a brit Tornado GR4 vadászbombázók leselejtezett fegyvertartóival megoldható a probléma. Így az ukránok már több érzékeny veszteséget is okozhattak a Storm Shadow-val az oroszoknak. Tavaly nyáron, Zaporizszsja körzetében, egy ilyen fegyverrel végrehajtott támadásban esett el az orosz 35. összfegyvernemi hadsereg parancsnoka, Szergej Gorjacsev vezérőrnagy.

De az ellenséges haditengerészetet sem kímélték az ukrán repülők. A fekete-tengeri flotta szevasztopoli főparancsnokságának épületét legalább három Storm Shadow rakéta találta el, éppen amikor vezérkari értekezletet tartottak odabent. Hivatalosan 34 magas rangú tengerésztiszt halt meg, és legkevesebb százan megsebesültek. Kijevben azt állították, hogy még a flotta parancsnoka, Szokolov tengernagy is életét vesztette, de ezt Moszkvában hevesen cáfolták és közzétettek egy videót, amelyen az admirális volt látható.

A felvételből viszont nem derült ki, hogy hol és mikor készült. Ellenben Viktor Szokolov azóta sem mutatkozott a nyilvánosság előtt, még akkor sem, amikor pár napja maga a védelmi miniszter tett látogatást a Kírm-félszigeten. Szergej Sojgut Szokolov tengernagy helyettese tájékoztatta, akit aztán nyomban ki is nevezett flottaparancsnoknak a védelmi miniszter.

A fekete-tengeri orosz flotta hajói közül ugyancsak jó néhány vált már harcképtelenné a brit-francia cirkálórakéták csapásaitól. Nehéz lenne pontos adatokat mondani, mert az ukránok több támadásban is egyszerre vetettek be légi indítású robotrepülőgépeket és tengeri drónokat. Ami biztos, hogy legalább egy tengeralattjáró, több deszanthajó és jó pár kisebb vízi egység került már veszteséglistára a halálos pontosságú robotrepülők miatt.