Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
An anonymous Caucasian entrepreneur holding a yellow envelope with a label on it, making it ready for delivery.
Nyitókép: FreshSplash/Getty Images

Elmagyarázta a posta, miért nem visz házhoz bizonyos csomagokat

Ha levélként adták fel, de nem fér be a postaládába, akkor a házhoz rendelt csomagért be kell menni a postára.

A Pénzcentrum több forrásból is úgy értesült, hogy a Magyar Posta esetenként nem szállítja ki az amúgy külföldről házhoz rendelt csomagokat. Futár helyett csak egy SMS-t kapnak a vásárlók, hogy a szállítási címéhez közel eső postára megérkezett a csomagja, amiért be lehet fáradni. Noha a házhozszállítási díjak költsége 6-8, akár 12 euró is lehet.

A gazdasági portál néhány postahivatalt fel is keresett, az ottani tájékoztatás szerint igaz, hogy vannak olyan csomagok, amiket már nem visznek házhoz a posta dolgozói, sőt, az is kiderült, ez annyira nem nagy újdonság, inkább megszokott.

A vállalat hivatalos válaszában leszögezte, hogy minden esetben jogszerűen jár el a különböző küldeménytípusok kézbesítése során: a Magyar Posta a nemzetközi tértivevényes levélküldeményeket és a nemzetközi könyvelt levélküldeményeket jogszabály által meghatározott keretek között házhoz kézbesíti. Csakhogy vannak olyan, a Magyar Postán kívülálló esetek, amikor

a küldő bár levélként adja fel küldeményét, az méretéből és súlyából fakadóan Magyarországon már csomagnak minősül

(nagyobb a szabványos levélszekrény bedobó nyílásának méreténél) és nem helyezhető el a levélszekrényben. Ezek azok a küldemények, amelyekről a posta értesítést hagy a címzett postaládájában – közölte a Pénzcentrummal a vállalat.

Sok esetben azonban nem postaládai értesítő várja a magyar vásárlókat, hanem csak SMS-t kapnak. Ez alapján úgy tűnik, hogy a csomagokat már oda sem adják a kézbesítőknek, hanem egyből a postahivatalokban helyezik el azokat.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×