Kiéleződött a menekültválság Németországban is. De nem csupán azért, mert Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta több mint egymillióval nőtt az országba érkező menekültek száma, hanem azért is, mert befogadásuk, illetve ellátásuk rendkívüli nehézségek elé állítja a tartományokat és a helyi településeket. Ráadásul a kormány és a többi érintett szereplő közötti nézeteltérések minden korábbinál élesebbe, elemzők szerint már-már áthidalhatatlanná váltak. Új elem, hogy a koalíciós pártok is eltérő megoldásokat sürgetnek.

Az érintett tartományok és települések a helyzetet tarthatatlannak tartják, és mindenekelőtt több pénzt követelnek. Ráadásul azzal vádolják a hárompárti, a szociáldemokrata PD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló kormányt, hogy meghamisította a menekültekkel kapcsolatos adatokat. Ezúttal ugyanakkor nem a 2022-es helyzetet tükröző, hivatalos adatok szerinti egymillió-kétszázezres menekültszámról van szó. A legújabb vád lényege az, hogy a befogadók szerint

a Scholz-kormány a menekültekre szánt pausálét, azaz a mintegy 750 eurót a 2022 előtti menekültadatok szerint számolja.

A tavalyi év előtt jóval kevesebb volt az országba elsősorban Afganisztánból, Szíriából, Irakból és Iránból ékező menekültek, illetve migránsok száma.

A szerdai csúcs házigazdája, a szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter azonban egyelőre hajthatatlan. A miniszter – elsősorban az Ukrajnából érkezettekre utalva – a befogadást humanitárius kötelezettségnek tartja, de az idei esztendőre előirányzott 2,5 milliárd eurónál többről jóformán hallani sem akar. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor a napokban azzal az EU-nak szóló, de hazai bírálóinak is címzett javaslattal állt elő, hogy első lépésként az unió külső határai mentén "rostálják" a tagoszásokba igyekvő menekülteket.

Ami a németországi befogadásokat illeti, a belügyminiszter meglepő támogatást kapott a korábbi Merkel-kormány belügyminiszterétől. A CSU politikusa, Horst Seehofer egy interjúban határozottan kiállt az ukrán menekültek befogadása mellett.

A megoldás keresése ugyanakkor a kormánykoalíció pártjait is egyre inkább megosztja. A Zöldek Pártja a hét végén támogatásáról biztosította a tartományi szereplők több pénzt sürgető követeléseit. A párt elnöke, Ricarda Lang a Stuttgarter Zeitung című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatos problémák – "mindenekelőtt a hiányzó pénz" – a tartományokat, az érintett településeket érintik.

A politikus utalt arra, hogy különösen az utóbbiak a múlt évben szavai szerint hihetetlenül nagy munkát végeztek. Éppen ezért nem helyes, ha a szövetségi kormány ls a tartományok egymásra mutogatnak, és egyaránt azt hangoztatják, hogy a maguk részéről eddig mit tettek.

"Közös érdek az, hogy az érintett helyszíneken jó megoldásokat találjunk.

Ha ehhez több támogatásra van szükség, a kormánynak segíteni kell, mégpedig pénzügyileg is"

– jelentette ki a zöld párti politikus.

Szögesen ellentétes javaslattal állt elő ugyanakkor a legkisebb koalíciós párt, az FDP. A Bild című lapnak nyilatkozva Christian Dürr, a szabad demokraták parlamenti frakciójának vezetője lényegében a befogadások csökkentése mellett foglalt állást. A liberális politikus úgy vélte, hogy a pénzügyi támogatás vonzaná azokat az embereket, akik a jobb megélhetés érdekében keresnek új hazát.

Ezért - mint fogalmazott - új lehetőségekre van szükség. Szerinte a tartományoknak "célirányos dologi támogatást" kell nyújtani a menekülteknek. Dürr utalt arra, hogy hasonló rendszert vezettek be Hollandiában is. A frakcióvezető az indítvánnyal összefüggésben két fő elemet említett. Szerinte a dologi támogatás élelmiszerre, ruhára vagy higiéniai cikkekre terjedhetne ki.

Ezt a segítséget valamennyi, az országba érkező menekült esetében alkalmazni kell mindaddig, amíg esetükben zajlik a szükséges menekültügyi eljárás, illetve ezzel összefüggésben nem születik végleges döntés – jelentette ki.