A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe. A svéd ügyészség novemberben jelentette be, hogy szabotázs történt a gázvezetékeknél, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén. Most azt is közölték, hogy a svéd övezetben a robbanás 80 méteres mélységben történt és a vizsgálat meglehetősen bonyolult.

"Reményeink szerint sikerül megerősíteni, hogy ki követte el ezt a bűncselekményt, de a körülmények ismeretében ezt nehéz lesz megállapítani. Ennek érdekében folyamatosan dolgozunk és minden követ megmozgatunk" - írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist svéd ügyész.

A szabotázsnak még nincs konkrét gyanúsítottja, de már számos elmélet született arról, hogy ki robbanthatta fel a vezetéket. Németország megerősítette, hogy a helyi hatóságok elfogtak egy hajót januárban, amelyet a robbanóanyag szállítására használhattak. A német média értesülései szerint a hajót egy ukrán vagy ukránbarát csoport használhatta.

"Sokféle információ és elmélet létezik a gázvezetékek elleni szabotázsról. Az incidens láthatóan a különböző befolyásolási kísérletek nyílt színterévé vált. Ezek a feltevések nem befolyásolják a folyamatban lévő nyomozást, amely a tényeken és a hivatalos vizsgálat során gyűjtött adatok elemzésén alapul, együttműködve más nemzetek hatóságaival" - közölte Ljungqvist.

Az ügyész azt is elmondta, hogy "a legvilágosabb, fő forgatókönyv" az, hogy egy államilag támogatott szervezet követte el a szabotázsakciót, de "elméletileg lehetséges", hogy egy független csoport hajtotta végre a támadást. A használt robbanóanyag típusa jelentősen leszűkíti a potenciális elkövetők körét - tette hozzá.