Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz államfő (a háttérben) a moszkvai Kreml Palotában tartott hivatalos fogadási ünnepségen 2023. március 21-én, Hszi látogatásának második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pavel Birkin

Salát Gergely: nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

A kínai elnök-pártfőtitkár újraválasztása utáni első külföldi útja Moszkvába vezetett. Hszi Csin-ping háromnapos látogatását Salát Gergely sinológus értékelte az InfoRádióban.

Ez egy gesztus, amivel elsősorban a kínai, illetve az orosz közvéleményének akarta megmutatni Hszi Csin-ping, hogy ő teljes mellszélességgel kiáll Vlagyimir Putyin mellett - magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Azt is kiemelte, hogy ráadásul mindezt úgy teszi a kínai elnök, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a Nyugat feketelistára tette az orosz elnököt. A kínai vezető egyértelmű kiállását mutatja az is, hogy dicsérte például Vlagyimir Putyin erős vezetését, és azt hangoztatta: Oroszország ennek köszönhetően felvirágzott.

Ugyanakkor Kína egyensúlyozni is próbál a háborúval kapcsolatban – vélekedett Salát Gergely. Peking igyekszik azt mutatni, hogy nem támogatja a háborút, viszont nem is csatlakozik a nyugati szankciókhoz. Sőt, Kína folyamatosan elítéli a különféle büntetőintézkedéseket és azt hangoztatja, hogy az orosz agressziót a NATO keleti terjeszkedése váltotta ki. A kínai felfogás értelmében tulajdonképpen

az amerikaiak provokálták ki a háborút és ők rángatták bele "szegény, ártatlan oroszokat".

Ám Peking nem szeretne teljesen elköteleződni Moszkva mellett sem, így például – egyelőre – nem szállít fegyvereket, amivel éppen a nyugati üzleti érdekeknek akar megfelelni – közölte a sinológus.

Salát Gergely ellentmondásosnak tartja azt is, hogy Kínának származik-e haszna a háborúból. Mint mondta, összességében Kínának a béke lenne a legjobb, mert az szolgálná a gazdasági érdekeit. Ugyanakkor egy ilyen nagyhatalom tud hasznot is húzni a háborúból. Például jóval olcsóbban veszi az olajat és a gázt, az orosz–kínai kereskedelem jelentős része pedig az átalakult jüan elszámolásúvá. Az kínai–orosz kereskedelem tavaly 30 százalékkal növekedett, megdöntve minden korábbi rekordot – emlékeztetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Az is a háború hasznának számít – tette hozzá –, hogy Oroszország már jóval inkább ki van szolgáltatva Kínának mint fordítva.

A külpolitikai szakértő beszélt az úgynevezett kínai béketervről is, amit ő egy "szépségkirálynő programbeszédéhez" hasonlított. Csak általánosságok szerepelnek benne, olyanok, mint a világbéke óhajtása, vagy az atomerőművek támadásának kockázata, illetve az, hogy senki se használjon atomfegyvereket. Ez valójában nem béketerv, hanem inkább egy politikai állásfoglalás – az is a címe –, amely főleg a kínai közvéleménynek, illetve a harmadik világ országainak szól, és az a célja, hogy Pekinget a béke közvetítőjeként állítsa be. Mindez a kínaiak szerint élesen szemben áll a Nyugat háborúpárti hozzáállásával – hangsúlyozta Salát Gergely.

A konkrét moszkvai megbeszélésekről szólva úgy vélte: nem fog kiderülni, hogy a zárt ajtók mögött valójában mi is hangzik el a két államfő között. Valószínűleg

nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

– mondta a sinológus. Persze bizonyos dolgokat nyilvánosságra hoznak, hiszen nemcsak a háborúról van szó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között. Mindenféle együttműködési megállapodásokat írnak alá, szinte biztos, hogy lesz valamilyen energetikai megállapodás és kereskedelmi egyezményeket is kötnek. Salát Gergely úgy fogalmazott: Kína lecsap azokra a lehetőségekre, amelyeket Oroszország kiszolgáltatottsága kínál, és ezeket gyorsan szerződésekbe is foglaltatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×