Ez egy gesztus, amivel elsősorban a kínai, illetve az orosz közvéleményének akarta megmutatni Hszi Csin-ping, hogy ő teljes mellszélességgel kiáll Vlagyimir Putyin mellett - magyarázta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa. Azt is kiemelte, hogy ráadásul mindezt úgy teszi a kínai elnök, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a Nyugat feketelistára tette az orosz elnököt. A kínai vezető egyértelmű kiállását mutatja az is, hogy dicsérte például Vlagyimir Putyin erős vezetését, és azt hangoztatta: Oroszország ennek köszönhetően felvirágzott.

Ugyanakkor Kína egyensúlyozni is próbál a háborúval kapcsolatban – vélekedett Salát Gergely. Peking igyekszik azt mutatni, hogy nem támogatja a háborút, viszont nem is csatlakozik a nyugati szankciókhoz. Sőt, Kína folyamatosan elítéli a különféle büntetőintézkedéseket és azt hangoztatja, hogy az orosz agressziót a NATO keleti terjeszkedése váltotta ki. A kínai felfogás értelmében tulajdonképpen

az amerikaiak provokálták ki a háborút és ők rángatták bele "szegény, ártatlan oroszokat".

Ám Peking nem szeretne teljesen elköteleződni Moszkva mellett sem, így például – egyelőre – nem szállít fegyvereket, amivel éppen a nyugati üzleti érdekeknek akar megfelelni – közölte a sinológus.

Salát Gergely ellentmondásosnak tartja azt is, hogy Kínának származik-e haszna a háborúból. Mint mondta, összességében Kínának a béke lenne a legjobb, mert az szolgálná a gazdasági érdekeit. Ugyanakkor egy ilyen nagyhatalom tud hasznot is húzni a háborúból. Például jóval olcsóbban veszi az olajat és a gázt, az orosz–kínai kereskedelem jelentős része pedig az átalakult jüan elszámolásúvá. Az kínai–orosz kereskedelem tavaly 30 százalékkal növekedett, megdöntve minden korábbi rekordot – emlékeztetett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa.

Az is a háború hasznának számít – tette hozzá –, hogy Oroszország már jóval inkább ki van szolgáltatva Kínának mint fordítva.

A külpolitikai szakértő beszélt az úgynevezett kínai béketervről is, amit ő egy "szépségkirálynő programbeszédéhez" hasonlított. Csak általánosságok szerepelnek benne, olyanok, mint a világbéke óhajtása, vagy az atomerőművek támadásának kockázata, illetve az, hogy senki se használjon atomfegyvereket. Ez valójában nem béketerv, hanem inkább egy politikai állásfoglalás – az is a címe –, amely főleg a kínai közvéleménynek, illetve a harmadik világ országainak szól, és az a célja, hogy Pekinget a béke közvetítőjeként állítsa be. Mindez a kínaiak szerint élesen szemben áll a Nyugat háborúpárti hozzáállásával – hangsúlyozta Salát Gergely.

The meeting between Putin and President of China Xi Jinping began in the Kremlin. pic.twitter.com/KuSF8fYWgK

— NEXTA (@nexta_tv) March 21, 2023

A konkrét moszkvai megbeszélésekről szólva úgy vélte: nem fog kiderülni, hogy a zárt ajtók mögött valójában mi is hangzik el a két államfő között. Valószínűleg

nincs titkosabb megbeszélés napjainkban, mint ami most folyik a Kremlben

– mondta a sinológus. Persze bizonyos dolgokat nyilvánosságra hoznak, hiszen nemcsak a háborúról van szó Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping között. Mindenféle együttműködési megállapodásokat írnak alá, szinte biztos, hogy lesz valamilyen energetikai megállapodás és kereskedelmi egyezményeket is kötnek. Salát Gergely úgy fogalmazott: Kína lecsap azokra a lehetőségekre, amelyeket Oroszország kiszolgáltatottsága kínál, és ezeket gyorsan szerződésekbe is foglaltatja.