Az Institute for the Study of War (ISW) legújabb jelentésében arról számolt be, hogy az orosz védelmi minisztérium nem ad több tüzérségi lőszert a Wagner zsoldoscsoport egységeinek. Legalábbis ezt állította a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin, aki szerint súlyos lőszerhiány alakult ki a Wagner egységeinél.

A zsoldosok a kelet-ukrajnai front talán legfontosabb részén, Bahmutnál harcolnak, és Prigozsin szerint tüzérségi támogatás nélkül már kétszer akkorák a veszteségeik, mint az orosz hadseregnek.

Az ISW elemzői ugyanakkor arról is beszámolnak, hogy

Moszkvában igyekeznek tompítani Prigozsin kijelentéseit.

A moszkvai védelmi minisztériumban a lőszerhiányt azzal magyarázzák, hogy a hadsereg nem kivételezhet a zsoldosokkal. Ők is ugyanakkora tűztámogatást kaphatnak csak, mint az orosz hadsereg bármely más támadó egysége.

Az orosz veszteségek azonban kétségtelenül egyre súlyosabbak – erősítette meg brit hírszerzés. Információik szerint február elején az oroszok már napi átlagban 824 halottat és sebesültet veszítettek. Ez durván négyszer akkora, mint a tavaly nyári adatok és már majdnem megegyezik a háború első napjainak szörnyű veszteségeivel.

A brit hírszerzés arról is beszámolt, hogy Prigozsin zsoldosserege nemcsak a lőszerből fogyott ki, hanem az emberekből is. Mivel a moszkvai hatóságok megtiltották, hogy a Wagner a börtönökben toborozzon önkénteseket, elapadt a zsoldosok emberutánpótlása. Bár Londonban azt is megjegyezték, hogy a Wagner csoport óriási veszteségeinek híre valószínűleg elterjedt az orosz börtönökben, és ezért az utóbbi időben igen megcsappant az önként jelentkező elítéltek száma.

Az amerikai szakértők ugyancsak idézik Jevgenyij Prigozsint, aki az orosz sajtónak azt ecsetelte, hogy a korábbi ukrajnai parancsnokkal mennyire jól tudtak együtt működni.

Szergej Szurovikin tábornok elegendő lőszert és tüzérségi támogatást adott a Wagner hadműveleteihez

– közölte Prigozsin. Egyúttal cáfolta, hogy bensőséges viszonyt ápolt volna Szurovikinnel, de elismerte: Szurovikin rendre szemet hunyt afölött, hogy néhány beosztott tisztje – a szolgálati szabályzatot megszegve – fegyverekkel és lőszerrel látta el a Wagner csapatait.

Az ISW jelentésében beszámol arról, hogy Jevgenyij Progozsin és Ramzan Kadirov csecsen vezető nemrég személyes megbeszélésen próbálta tisztázni a köztük feszülő ellentéteket. A csecsen vezértől származó értesülések szerint Prigozsin azért orrolt meg rá, mert Kadirov nem volt hajlandó bírálni az orosz katonai vezetőket.

Az amerikai kutatók azonban emlékeztetnek rá, hogy kettejük ellentéte mögött egészen más állhat.

Nyugati elemzők Kadirov néhány korábbi kijelentéséből arra következtettek, hogy a csecsen vezető esetleg megpróbál Prigozsinnal rivalizálni. Erre utalhatott az a megjegyzése is, hogy ha majd egyszer megválik a Csecsen Köztársaság elnöki posztjától, akkor szívesen versenyre kellene Prigozsin Wagner csoportjával. Az ISW megjegyzi, hogy Kadirov, aki 2007 óta vezeti Csecsenföldet, önszántából biztosan nem mondana le az elnökségről, hacsak erre nem "kérnék fel" Moszkvából.

A csecsen vezetőnek egyébként már van egy saját félkatonai szervezete, amelynek egységei Ukrajna több frontján is harcolnak. Mi több, a háború első napjaiban az a hír járta, hogy Kadirov különleges kiképzést kapott kommandósai néhány alkalommal beszivárogtak Kijevbe és megpróbálták foglyul ejteni Volodimir Zelenszikj ukrán elnököt. (Nyitóképünkön a Wagner Csoport orosz katonai magánvállalat szentpétervári székházának bejárata előtt egy biztonsági őr 2023. február 3-án.)