Nyolc nappal a földerengést követően az áldozatok becsült száma 36 ezer, de a romok alatt rekedtek kimentésén fáradozók szerint még mindig van remény arra, hogy sikerüljön embereket élve kihozni a rájuk omlott épületek alól.

Hétfőn egy tízéves lányt mentettek meg, aki 185 órát tölthetett beszorulva, kedden pedig egy 18 éves fiút és egy férfit is élve sikerült kihozni a romok közül – írja a CNN.

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese és a sürgősségi segélyek koordinátora hétfőn úgy fogalmazott a szíriai Aleppóban, hogy a mentési munkálatok végükhöz közelednek.

"Most következik a humanitárius fázis: sürgős feladat, hogy menedéket, pszichoszociális ellátást, élelmet, iskoláztatást és jövőképet biztosítsunk ezeknek az embereknek, ez most a mi kötelességünk" – mondta.

Miután a múlt héten bejelentették a kutató- és mentőakciójuk befejezését, a "Fehérsisakosok" csoportja, hivatalos nevén

a Szíriai Polgári Védelem hétfőn hétnapos gyászt hirdetett az ország északi, lázadók által ellenőrzött területein.

Az ország lázadók kontrollálta területeire nehézkesen érkezik segítség: az évek óta húzódó konfliktus és a már kialakult humanitárius válság sokat nehezít a jelenlegi helyzeten.

Hétfőn az ENSZ üdvözölte Bassár el-Aszad szíriai elnök döntését, miszerint két további határátkelőt nyit meg Törökország és Szíria között, hogy segélyszállítmányok érkezhessenek az ország északi részébe.

Eközben Fuat Oktay török alelnök kedden cáfolta az élelmiszer- és segélyhiányról szóló híreket: szerinte nincsen ilyen probléma az országban. A török külügyminisztérium közölte, hogy több mint 9200 külföldi vesz részt az ország kutató- és mentőakcióiban, és eddig 100 ország ajánlott fel segítséget.

A mentőcsapatok tagjai szerint még most is lehet hangokat hallani a romok alól,

de felmerülhet a kérdés, meddig lehet túlélni az épületek maradványainak fogságában. A Euronews-nak nyilatkozó szakértők szerint egy hétnél többet is át lehet vészelni ilyen körülmények közt, de az elszenvedett sérülések jellege, az időjárás, az életkor, a fizikai és a mentális állapot is számítanak, valamint az is, pontosan milyen helyzetben szorult valaki a romok közé.

Christopher Colwell, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem sürgősségi szakorvosa szerint lehet csodának számító menekülésekről is hallani: ezek általában fiatalabb emberekről szóló hírek, akik elég szerencsések ahhoz, hogy valami megvédje őket a romok közt, menedéket nyújtva nekik, illetve ők általában hozzá tudnak jutni vízhez is. George Chaimpas sürgősségi szakorvos szerint a traumás sérülést szenvedők, közülük is leginkább azok, akiket összenyomnak a romok, vagy levágják egy testrészüket, indulnak a legrosszabb túlélési esélyekkel egy ilyen helyzetben.

A mentális állapot is fontos: azok, akik holttestek közelében szorulnak be, és nem tudnak túlélőkkel kapcsolatot teremteni, könnyebben feladják.

Az érintett területeken jelenleg fagyos hőmérséklet uralkodik: ha ennek tetejében még eső is esni kezd, az gyorsítja a kihűlés folyamatát, ami szintén halálhoz vezethet. A hideg hatására az emberek reszketni kezdenek, ami nagyon sok kalóriát emészt fel. Általánosságban véve az első 24 órában a legnagyobb a túlélés esélye, azt követően minden nappal egyre alacsonyabbá válik az. A szakértők ennek ellenére sem akarják elvenni a reményt senkitől, hiszen az elmúlt napokban is több meglepő mentést tudtak végrehajtani a helyszínen tartózkodó szakemberek.