A törökországi földrengés helyszínén egyelőre elsősorban a mentőcsapatok dolgoznak, de lassan kifutnak az időből, utána azonban újabb kihívások következnek. Ezek egyikére figyelmeztet Rusvai Miklós. A katasztrófa helyszínén most tízezrek élnek a szabad ég alatt, vagy jobb esetben sátrakban fagyoskodnak, sok helyen nincs áram, víz és fűtés sem, és közben a romok alatt a holttestek is lassan bomlásnak indulnak.

Ebben a helyzetben a szakember szerint a kolera jelenti a legfőbb közegészségügyi kockázatot. A szíriai menekülttáborokban már ősszel kolerajárvány tört ki, mert ott koncentrálódik a szíriai menekültek túlnyomó többsége. "Ráadásul ez politikailag kényes régió, hiszen a kurd régiókhoz tartozik Törökországnak ez a területe, ezért az infrastruktúra sem túl jó, és nagyon sokszor a török hatóságokat még az a vád is éri, hogy nem biztosítanak megfelelő minőségű és mennyiségű, tiszta ivóvizet" – mondta Rusvai Miklós.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a földrengés miatt az infrastruktúra sérült, még ahol van vezetékes ivóvíz, ott is eltörnek a vezetékek, és keveredik a szennyvíz az ivóvízzel – márpedig a kolera elsődleges terjedési forrása a szennyezett ivóvíz.

"A higiéniás viszonyok és amiatt, mert a kolera vírusa jelen van ezen a területen,

nagy valószínűséggel számolni kell azzal, hogy a kolerajárvány is felüti majd a fejét"

– jelentette ki a szakértő. Felidézte, hogy a haiti nagy földrengés szintén kolerával végződött, és nagyon sok vírusos haláleset történt ott is.

Rusvai Miklós szerint nagyon nehezen lehet megelőzni a járvány kialakulását, mert ehhez tiszta ivóvízre és megfelelő higiénés viszonyokra lenne szükség, de egyelőre a víz forralására sincs igazán mód áram híján. "Most a helyi és nemzetközi segélycsapatok elsődleges feladata a tiszta ivóvíz biztosítása a túlélőknek, illetve a higiéniás viszonyok minél magasabb szinten tartása a menekülttáborokban, illetve a szükségszálláshelyeken" – tette hozzá.