Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Parlament brüsszeli épületébe érkezik 2022. november 3-án. Meloni az uniós intézmények vezetőivel találkozik ezen a napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Eljött Giorgia Meloni első nagy erőpróbája – menekülthajók a Földközi-tengeren

Az új olasz kormány egyelőre kitart azon beígért politikája mellett, hogy nem enged olasz területre engedély nélküli menekülteket, ám humanitárius okokból kész segítséget nyújtani a partjaihoz érkező mentőhajókon lévő betegeknek és kiskorúaknak. Ezt követően azonban a hajókat visszairányítják a nemzetközi vizekre.

Október óta mintegy ezer menekülttel a fedélzetén három, külföldi zászló alatt hajózó, civil szervezetek által használt jármű is olasz felségvizeken tartózkodik. Ügyük kezelését sokan a napokban hivatalba lépett Meloni-kormány első erőpróbájának is tekintik, amiből lemérhető lesz, hogy az új jobboldali kormány meddig kész és képes elmenni az illegális menekültekkel szemben korábban kilátásba helyezett elutasító programjának megvalósításában.

Meloni és pártja, az Olasz Testvérek – csakúgy, mint koalíciós partnere, a Matteo Salvini vezette Liga – a választásokat megelőző hónapokban és években a leghatározottabb fellépést követelték az engedély nélkül olasz vizekre érkező hajókkal szemben. Egy időben az ilyen járművek erővel történő „kiszorítása” is a lehetséges alternatívák között szerepelt. A választáshoz közeledve Meloni retorikája ugyan migrációs ügyben is valamelyest árnyaltabb lett, de a határozott intézkedések ígérete megmaradt.

Az egyik lehetséges ügykezelési módszerként ehhez Róma egy, a napokban elfogadott kormányhatározatot készül alkalmazni, amely szerint

a nemzetközi zászlók alatt hajózó járművekért az őket eredetileg regisztrált, zászlójuk szerinti ország hatósága felelős, és velük szemben az olasz adminisztrációnak semmilyen kötelezettsége nincs.

Ennek első próbáját a német regisztrációjú Humanity 1 és a norvég zászló alatt hajózó Ocean Viking tartózkodása jelenti az olasz nemzeti felségvizeken. Mindkettő októberben érkezett, a 179 menekültet szállító Humanity 1 arra hivatkozva kért Szicília felé haladva fogadási készséget az olasz hatóságoktól, hogy fedélzetén több mint száz kiskorú van – köztük héthónapos csecsemő is akad –, emellett a rendkívül hidegre fordult időjárás miatt többen megbetegedtek, feltétlen mielőbb orvosi ellátásra volna szükség.

Mindezt alátámasztotta utóbb a német hatóságok hivatalos kérése is, amely humanitárius beavatkozást kért az olasz partkészültségtől a hajón lévők érdekében.

Az új római kormány reagálása erre részint – korábbi szándékának megfelelően – annak közlése volt, hogy a hajó sorsáért végső soron a felségjelzése szerinti ország hatósága felelős, ám egyúttal készséget mutattak arra, hogy hangsúlyozottan ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak az olasz partok közelében addig, amíg az olasz hatóság illetékesei hajóra szállva megvizsgálják a jelzett panaszokat, és a ténylegesen rászorulók számára indokoltnak látott esetben közvetlen segítséget nyújtanak.

Ezt követően azonban a római álláspont szerint a hajónak vissza kell térnie a nemzetközi vizekre, és a továbbiakért a német hatóságokkal kell majd egyeztetniük.

Jelentések szerint hasonló eljárás van folyamatban a szintén szicíliai partok mellett horgonyzó Ocean Viking esetében is (ennek fedélzetén 234 személy tartózkodik), és Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter szerint hasonló helyzetben vár megoldásra a Rise Above nevű hajó is, szintén olasz felségvizeken, amelyen hírek szerint mintegy négyszáz menekült vár partraszállásra.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy midőn Giorgia Meloni újonnan választott kormányfő a múlt héten Brüsszelbe látogatott, és az olasz kormány részéről együttműködési készséget hangoztatott európai uniós vendéglátói felé – találkozott mindhárom intézmény (Európai Bizottság, Európai Tanács és Európai Parlament) elnökeivel –, az Európai Bizottság szokásos napi sajtóértekezletén újságírók rákérdeztek, hogy mennyiben tekinthető összeegyeztethetőnek az uniós joggal a menekültszállító hajóktól a kikötés és partraszállás megtagadása.

Válaszában a bizottsági szóvivő rámutatott, hogy

a brüsszeli testületnek nincs arra nézve befolyása, hogy valamely tagállam milyen hajót enged be felségvizeire és milyet nem.

Európai uniós részről amúgy éppen az ilyen – szükséghelyzetek által is kierőltetett – kikötések nyomán partra került menekültek kapcsán folyamatban van egy olyan kezdeményezés vitája, amely szerint évente 5-10 ezer embert a tagországok között elosztanának. Mint sajtójelentések megjegyzik, az önkéntes felajánláson alapuló majdani rendszer működőképessége egyelőre kétségesnek tűnik annak fényében, augusztus és október között eddig összesen csak 38 ilyen partra mentett menekült került át Olaszorszàgból más európai uniós országba. Igaz, formálisan egyelőre a leendő rendszer sincs még intézményesítve.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×