Giorgia Meloni keddi, alsóházi beszédében kifelé és befelé is üzent, vagyis a nemzetközi partnereknek és az olasz pártoknak, társadalomnak is – kezdte Molnár Anna. Az új miniszterelnök felszólalásában – amellett, hogy elhatárolódott a fasizmustól – kitért az adócsökkentésre, az adóelkerülés elleni küzdelemre, a családi adókedvezményekre, de érintette az elnöki köztársaság bevezetésének lehetőségét – bár ez egy hosszadalmasabb alkotmánymódosítást igényelne, hiszen nem bír kétharmados többséggel a parlamentben –, a családi vállalkozások támogatását és az ezzel kapcsolatos adómódosításokat – sorolta a legfontosabb programpontokat a szakértő.

Szó esett az 5 Csillag Mozgalomhoz köthető „állampolgári alapjövedelemről” is, amit – sokak nemtetszésére – várhatóan meg fognak szüntetni – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője, megjegyezve: a pártok többsége inkább átalakítaná a rendszert, Giorgia Meloni és a jobbközép szövetség azonban egyértelműen azt mondta, hogy megszüntetné és

csak a fogyatékossággal élőket támogatná,

tehát azokat, akik nem tudnak dolgozni, és inkább a munkaerőpiac-fejlesztésre koncentrálnának. Giorgia Meloni kitért a nyugdíjreformra is, amivel kapcsolatban korábban nagy ígéretek hangoztak el, de miután ezeknek komoly költségvetési vonzatai lennének, most kicsit óvatosabban fogalmazott.

A beszédben az illegális migrációt illetően elhangoztak ígéretek. A miniszterelnök azt szeretné, ha Olaszország központibb szerepet játszana a problémák gyökereinek megoldásában. Ismét felmerült, hogy az EU-n kívüli országokban hozzanak létre hotspotokat, amelyek a migránsok nyilvántartásba vételében és kérelmeik elbírálásában segítenének.

Giorgia Meloni végül – a nemzetközi környezetnek üzenve – azt is hangsúlyozta, kiáll Ukrajna mellett és erősíteni kívánja az atlanti (NATO-) kapcsolatokat.

Arra is kitért, hogy az általa vezetett kormány az első helyre a nemzeti érdekképviseletet teszi, majd azt is hozzátette: nem kell eretneknek bélyegezni azt, ha valaki kérdéseket tesz fel az Európai Unió működését illetően. Mint mondta, nem gátolni, hanem hatékonyabbá szeretné tenni az együttműködést Brüsszellel.

Molnár Anna szerint valamilyen hangsúlyeltolódás lesz, bár a nemzeti érdek jelentősebb képviselete a jobboldali pártok programjában mindig is szerepelt.

Ugyanakkor nem elfejetendő, hogy Róma számára kiemelten fontos lenne a gazdasági növekedés és a költségvetés kérdése, illetve az államadósság hosszú távú finanszírozhatósága, de jövőre várhatóan recesszió vagy legalábbis stagnálás várható az olasz gazdaságban, amire figyelemmel kell lennie az új kabinetnek az ígéretei megvalósításakor. Giorgia Meloninak emellett megoldást kellene találnia a növekvő rezsiárakra is, amivel kapcsolatban nem teljesen egyértelműen fogalmazott.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, az új olasz miniszterelnök már a hétvégén üzent magyar kollégájának, együttműködéséről biztosítva Orbán Viktort, de hasonló üzenetváltás történt Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki a lengyel kormányfő között is.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint nem kizárt, hogy szorosabb lesz a három ország kapcsolata, de Olaszország elszigetelheti magát, ha a német és francia vezetés mellett vezető szerepet kíván betölteni az uniós tagállamok között, ami némi „egyensúlyozást” igényel majd Melonitól.