Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert (j2) a NATO-nagykövetek tanácskozásán a katonai szövetség brüsszeli központjában 2022. szeptember 9-én. Blinken az előző napon bejelentette, hogy az Egyesült Államok fegyvereket és felszerelést adományoz Ukrajnának 675 millió dollár értékben a védelmi minisztérium készletéből. A tárcavezető kilátásba helyezett egy további, 2,2 milliárd dolláros csomagot az ukrán önvédelem finanszírozásra.
Nyitókép: MTI/AP pool/Olivier Matthys

Jens Stoltenberg: egy veszélyes háború most még veszélyesebb lesz

A NATO főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a mozgósítás még több halottat követel majd. Olaf Scholz német kancellár szerint az oroszok kudarcát bizonyítja az, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el.

Putyinnak nem sikerült végrehajtani azt, mit Ukrajnával kapcsolatba elképzelt – hangsúlyozta Olaf Scholz az ARD német közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában.

A kancellár utat arra is, hogy senki sem fogja elismerni azokat a látszatreferendumokat, amelyeket Moszkva most a megszállt területeken akar rendezni. Oroszország "a klasszikus imperialista stílust" követve igyekszik szomszédja területe egy részének elfoglalására. Ez nem fog sikerülni – hangsúlyozta a német kancellár.

Scholz további támogatást ígért Ukrajnának. Ismét kizárta ugyanakkor, hogy Berlin páncélozott harci járműveket szállítson.

Ezzel összefüggésben megismételte azt a korábbról ismert álláspontját, hogy ilyen fegyverek szállítására csakis a többi uniós tagállammal összehangolva kerülhet sor

Németország ezen a téren nem járhat külön úton – vélekedett a szociáldemokrata kancellár, akit országában emiatt mind a kormánykoalíció két kisebbik pártja, mind az ellenzéki, konzervatív CDU/CSU részéről éles bírálatok érnek.

Olaf Scholz derűlátóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy az orosz gázszállítások szinte teljes elmaradása ellenére országa képes biztosítani a szükséges ellátást. A kormány mindent megtett ennek érdekében – jelentette ki.

Ugyancsak a német közszolgálati televízióknak nyilatkozott Jens Stoltenberg is. A NATO főtitkára élesen elítélte a Putyin által elrendelt részleges mozgósítást, ami még több halottal jár majd.

"Egy veszélyes háború még veszélyesebb lesz"

– fogalmazott a főtitkár, aki szerint Putyin bejelentése a háború kiszélesedéséhez vezet. Az orosz államfő rendelete ugyanakkor azt bizonyítja, hogy ez a háború nem a tervei szerint zajlik – jelentette ki a német kancellárhoz hasonlóan a főtitkár.

"A részleges mozgósítás azonban még több halottat és még több szenvedést jelent, mégpedig mindkét oldalon" – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, aki szerint hosszú háborúra kell felkészülni. Utalt arra, hogy Ukrajnának a NATO részéről még több támogatásra van szüksége, és külön kiemelte a nehézfegyverek jelentőségét.

Ezt a háborút a legegyszerűbben úgy lehetne befejezni, ha Putyin kivonná az orosz csapatokat Ukrajnából – jelentette ki. Csakis akkor sikerülne helyreállítani a békét – tette hozzá Stoltenberg. Ha viszont Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagynák a harcot, abban az esetben Ukrajna nem létezne tovább független országként – szögezte le.

Ebben a konfliktusban Oroszország az agresszor, amely megtámadta szomszédját. A NATO és szövetségesei támogatják Ukrajnát, hogy megvédhesse önmagát. Ukrajnának az ENSZ alapokmánya szerint joga van az önvédelemre, és a NATO-nak joga van arra, hogy támogassa az országot – szögezte le a NATO főtitkára.

Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:

(Nyitóképünkön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert (j2) a NATO-nagykövetek tanácskozásán a katonai szövetség brüsszeli központjában 2022. szeptember 9-én.)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×