Mitrovits Miklós elmondása alapján Mateusz Morawiecki pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) momentán – egy évvel a lengyelországi választások előtt – nem minden közvélemény-kutatás alapján áll olyan jól, hogy egyedül is kormányt tudna alakítani. Ugyanakkor ez nem kevés idő, a felmérések pedig meglehetősen megbízhatatlanok, így bármi kisülhet: ismételhet is a PiS, de az is elképzelhető, hogy egy három-négy ellenzéki pártból alakuló koalíció kerül majd hatalomra – tette hozzá a Lengyelország-szakértő.

A szakértő úgy véli, a lengyel kormányfőnek amellett, hogy részint a Magyarországgal szimpatizáló lengyel szavazók megnyerésére hajthat, azt is hangsúlyoznia kell, hogy nem engedte el Közép-Európa kezét. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, mintha a lengyel kormány egy új regionális együttműködést alakított volna ki – amiben, de facto van is igazság – a NATO-hoz újonnan csatlakozó két skandináv állammal, Svédországgal és Finnországgal, valamint a három balti állammal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával karöltve. „Tehát, mintha északra tevődött volna át a közép-európai együttműködés politikai és katonai súlypontja” – magyarázta a szakértő.

Megjegyezte: Ukrajna felfegyverzését Oroszországgal szemben – amit Morawiecki a vasárnapi interjúban egyébként úgy aposztrofált, hogy azzal „a világot mentik meg” – Varsó mellett a felsorolt államok támogatják leginkább. A V4-es együttműködés „rebootolására” tett utalás tehát annak is köszönhető, hogy Lengyelországban is sokan úgy vélik, a cseh–szlovák–magyar–lengyel négyes adja az igazi Közép-Európát, amit nem lehet teljesen elengedni.

A lengyel miniszterelnök megnyilatkozása azzal is magyarázható, hogy Brüsszel még mindig nem hajlandó kifizetni Lengyelország számára koronavírus-járvány utáni újraindítási alapból a pénzeket, hiába fogadtak el olyan törvényeket nyár elején a Szejmben, amik a bírósági reformot bizonyos értelemben visszafordította az Európai Unió Bíróság kívánalma szerint – folytatta a Lengyelország-szakértő hozzátéve: még mindig nem tiszta, hogy fog-e egyáltalán az Európai Unió fizetni, és ha igen, mikor. Mitrovits Miklós úgy véli, nyilván Varsóban is mérlegelték, hogy ősszel újra beindult a politikai nagyüzem, és Lengyelország bizonyos kérdésekben csak Magyarországra számíthat Brüsszelben.

A Lengyelország-szakértő

nagyon „idealisztikusnak” nevezte a lengyel miniszterelnök felvetését a visegrádi együttműködés felélesztésére,

tekintve hogy a cseh politika nagyon ellentétes azzal, amit a magyar kormány képvisel. Lengyelország ebből a szempontból a két szék között a pad alá esik, ugyanis belpolitikailag ahhoz áll közelebb, amit a magyar kormány képvisel, külpolitikában viszont egy „világ választja el” Varsót és Budapestet – tette hozzá Mitrovits Miklós, aki szerint Morawiecki nyilván nem gondolja, hogy Magyarország külpolitikai irányvonala megváltoztatható, így várhatóan az lesz, hogy a háború kapcsán Varsó nem fogja megkövetelni az által képviselt álláspontot Magyarországtól, de ettől még más területeken Brüsszelben együtt fognak tudni működni.

„Hogy ez nem fog tetszeni a cseh kormánynak, az előre borítékolható” – jegyezte meg a szakértő, emlékeztetve, hogy július 1-től a csehek töltik be az Európai Tanács elnöki pozícióját, így aztán éles konfliktusokra lehet számítani az ősztől. De ettől még Morawiecki megnyilatkozása a V4-ek újraindításáról jelen pillanatban meglehetősen idealisztikus elképzelés, ezért inkább a magyar–lengyel kormány együttműködéséről lesz szó a brüsszeli pénzek megszerzése érekében – ismételte meg Mitrovits Miklós.