eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Ukrán katonák a frontvonal közelében a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. július 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Andrii Marienko

Az ukrajnai háború fél éve tart, és nem látszik, mikor lesz vége – Áttekintés

Február 24-én, hat hónapja lépte át az orosz hadsereg az ukrán határt: éppen az ukrán függetlenség nemzeti ünnepének napjára esik a félévforduló.

A háborút, melyet szinte az egész világ azonnal elítélt, annak reményében indította Vlagyimir Puytin Oroszországa, hogy gyorsan győzelmet arat majd a Volodimir Zelenszkij nyugatbarát kormánya vezette ország felett. Szinte napok alatt világossá vált, hogy ez hiú remény volt.

Fél évvel a harcok kezdete után a szakértők már úgy gondolják, elnyúló, sok halállal és veszteséggel járó háborúról van szó, amely nemcsak az ukrán népet, hanem Oroszországot is sújtja – írja a CNBC.

Változó célok leplezték az orosz kudarcokat

A háború nem volt meglepetés, ismerve az orosz–ukrán konfliktust, a határra vezényelt 100 ezres orosz sereg pedig tovább egyértelműsítette, mire készül Vlagyimir Putyin. Egy hónap után azonban világossá vált, hogy az ukrán ellenállás mellett hatalmas falat lenne bevenni Kijevet – az oroszoknak taktikát kellett váltania.

Március végén már Donbasz felszabadítása volt a hivatalos orosz cél, ahol Luhanszk és Donyeck megyében két, oroszbarát szeparatista régióban tudtak állásokat kialakítani. Mariupol, Melitopol és Herszon mellett a stratégiai fontosságú Kígyó-szigetet is bevették. Az idő múlásával azonban itteni pozícióik erősek maradtak ugyan, de az ország más területein már ettől eltérő a helyzet.

Az elmúlt hónapokban az oroszok több, korábban elfoglalt területet hagytak magára, közte a Kígyó-szigetet és Herszont. Mikolajiv és Odessza folyamatos orosz támadásoknak van kitéve, de még mindig ukrán kézen van, és a gabonaexport is újraindulhatott az országból az ENSZ és Törökország segítségével.

Odessza, 2022. július 1.
Föld alatti óvóhelyre vonulnak emberek egy légiriadó alatt a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 2022. június 29-én.
MTI/EPA
Föld alatti óvóhelyre vonulnak emberek egy légiriadó alatt a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában Fotó: MTI/EPA

"A háború első hónapjában Oroszország fellegvára Dél-Ukrajna volt. Nagyon gyorsan elfoglalták Herszont és Zaporizzsja kétharmadát. Az övék volt a Kígyó-sziget. Szinte az egész Fekete-tenger partvidéke az ő ellenőrzésük alatt állt. Megakadályozták a gabona és más termékek exportját Ukrajnából. Most teljes fordulatot láttunk. Elfoglalták Luhanszkot, és nagyon lassan, de még mindig valamennyire következetesen haladnak előre, de most már sebezhetők délen" – fogalmazott Sam Ramani geopolitikai elemző, a Royal United Services Institute munkatársa.

Jön a hírhedt ukrán sár évszaka

Erőteljes ukrán ellentámadásokra ugyanakkor még mindig várni kell, így az elemzők nem tudják megmondani, mi várható ősz bekövetkeztével – nem elhanyagolható szempont, hogy ekkor kezdődik a raszputyica, azaz az ukrán területeket ingoványos sárral beborító nedves időszak, majd később a kemény tél.

A Sky News megkérdezte szakértők ugyanakkor úgy érzik, a mérleg nyelve most az ukrán győzelem felé billen, bár nagyon sok faktor, közte a nyugat nyújtotta támogatás hossza, valamint a még tél beállta előtt elért eredmények mértéke is eldönti, végül mi történik.

Az ukrán erők jelenleg Herszon visszavételére fókuszálnak: ezzel elzárhatnák a Krím-félszigetre vezető utat, ezzel az utánpótlás útját is. Michael Clarke katonai elemző szerint logikus, hogy Ukrajna most belépjen a háború harmadik szakaszába.

Elkezdődhet a háború harmadik szakasza

"Az első a túlélés volt, a második a pozíciók megtartása, a harmadik pedig az oroszok visszaszorítása nyugati segítséggel" – fogalmaz. Szerinte sok múlik azon, a nyugati segítség kitartóan érkezik-e, továbbra is gondjai lesznek-e az oroszoknak a toborzással, és az ukránok sikerrel váltanak-e támadásba a védekezésből. Decemberig kell ugyanakkor komoly eredményeket elérni, mivel az onnantól márciusig terjedő időszak már nagyon kemény időjárási viszonyokat hoz.

A nyugati támogatás kitartó volta nem elvi kérdés – inkább gyártási, mivel jelenleg a gyárak nem tudnak annyi eszközt gyártani, amennyit Ukrajna kérne.

Mariupol, 2022. június 13.
Orosz katona a mariupoli Azovsztal acélipari üzem föld alatti labirintusában 2022. június 13-án. Az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros a kizárólag Oroszország által elismert
Orosz katona a mariupoli Azovsztal acélipari üzem föld alatti labirintusában 2022. június 13-án Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Orosz oldalon az alacsony morál okoz gondot Jaroslava Barbieri, a Birminghami Egyetem orosz külpolitikával foglalkozó doktori kutatója szerint, az pedig, hogy speciális katonai akciónak nevezik a háborút, hátrányt is okoz a mozgósításban. Ukrajna minden 18-60 év közti lakóját kötelezhetik hadviselésre, de ez az orosz oldalon nem így van.

"Regionális szinten folytatnak toborzást, de ez nem a kívánt számokban hoz katonákat" – mondta el, hozzátéve: az, hogy olyan orosz fiatalok kerülnek a frontra, akik sosem fogtak még fegyvert a kezükben, több hónapig tartó kiképzési folyamatot jelent.

Az oroszoknak nagyon kellene valamiféle győzelem

Luke March, az Edinburgh-i Egyetem posztszovjet és összehasonlító politika professzora szerint ugyanakkor Putyinnak szüksége van legalább valamiféle politikai győzelem bejelentésére a következő hónapokban.

"Az idő nem őt támogatja, de legalább rugalmasan értelmezheti a győzelem kérdését" – fogalmazott. Szerinte az a legvalószínűbb, hogy

referendumokat tart majd az elfoglalt területeken,

ahol még a manipulált végeredmény is feltüntethető győzelemként.

March szerint az idő múlásával egyre nagyobb lesz a nyomás az izolált orosz elnökön, aki elé jelenleg senki nem mer rossz híreket vinni. Hogy belső ellenállás távolítaná majd el Putyint, abban nem hisz.

Népe még Putyin mellett áll

Az orosz lakosság továbbra is támogatja a háborút – júniusban az oroszok 72 százaléka nyilatkozott így egy felmérésben –, részben az állami médiában folytatott propaganda eredményeképp. Az orosz veszteségek is jelentősek, de kérdéses, ezekből mennyit lát a lakosság.

"Nem nyilatkozhatok a veszteségek nagyságáról, mert azonnal büntetőjogi felelősségre vonnának" – mondta a CNBC-nek Andrej Kolesnyikov, a washingtoni székhelyű Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa és elnöke.

"Az orosz hatóságok eltitkolják a veszteségek valós nagyságrendjét" – mondta, hozzátéve, hogy a lakosság többségét nem érdeklik ezek, mivel nem férnek hozzá a valós információkhoz, és nem is akarják tudni, szándékosan elzárva maguk elől a rossz híreket. A hivatalos ukrán adatok szerint 44 300 orosz katona veszett eddig oda, de ez valószínűleg felülreprezentálja a valóságot: az USA 15 ezer halott orosz katonát tart valószínűnek, a Pentagon szerint a halottak és s sérültek száma 70 ezer körül lehet összesítve. Az oroszok által ismertetett hivatalos szám 1351, ami viszont alulbecsült lehet.

Putyin gazdasága még állja a sarat

Mindeközben az oroszok, bár éreznek valamennyit a szankciókból, az is tény, hogy szankcióállóvá alakították az utóbbi években az ország gazdaságát, a kivonuló nyugati vállalatok helyét pedig azonnal átveszik az orosz klónok, ahogy az a McDonald’s és a Starbucks esetében is történt. Nem omlott egyelőre össze a gazdaság, és azt sem tudni, egy esetleges uniós vízumtilalom hogyan hatna a lakosságra.

Így néz ki az új orosz
Így néz ki az új orosz "Meki-logó"

"Putyin háborúja Ukrajnával már hat hónapja tart – írta a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij a rácsok mögül. – A nyugati vezetők az első naptól kezdve határozottan kijelentették, hogy Putyin oligarchái és megvesztegetői küszöbön álló szankciókkal fognak szembenézni, és ezúttal nem ússzák meg. De mégis megúszták."

Ezzel rámutatott arra, hogy Putyin mellett az oligarchák képében egy "kollektív Putyin" is fenntartja az orosz status quót. Ha hosszú távra tervez, az is ennek része lehet, hogy arra számít: a tél során az európaiaknak elegük lesz a magas gázárból, és nyomást helyzetnek az ukránokra a béke érdekében.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×