Hortay Olivér elmondás szerint a szóban forgó turbina karbantartás utáni visszaszállítása egy komplex művelet, hiszen a konkrét szállításon túl komoly dokumentációs feladatok is felmerülnek. Mindazonáltal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az oroszoknak vagy a németeknek van-e igazuk – jegyezte meg.

Németország azt mondja, semmilyen korlátja nem lenne annak, hogy a turbina visszakerülhessen az oroszokhoz, hogy aztán beszerelhessék és újra megnövelhessék az Északi Áramlat-1 kapacitását. Ezzel szemben Oroszország azt állítja, hogy a dokumentációban tapasztalható hiányok egyszerűen jogilag nem teszik lehetővé a visszaszállítást. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint

azt, hogy kinek van igaza, alighanem jogászok fogják eldönteni a következő hónapokban vagy években.

Csakhogy a következményeken ez mit sem változtat. Vagyis minden egyes nappal, amíg az Északi Áramlat-1 alacsony, 20 százalékos kapacitáson működik, tovább csökken annak az esélye, hogy Németország, illetve tágabb értelemben Nyugat-Európa kellő gáztartalékot legyen képes gyűjteni a fűtési időszak kezdetére. Ezáltal napról napra növekszik az ellátási kockázat az európai piacon – magyarázta Hortay Olivér.

Mindeközben Vlagyimir Putyin szóvivője jelezte, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár a látogatásán felvetette, hogy az Északi Áramlat-2-n is lehetne – az Északi Áramlat-1 helyett – gázt szállítani. Ez az orosz elnök szerint műszakilag egyébként megoldható. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta: amellett, hogy a vezetéken valódi gázszállításra még nem került sor, az egész energiapiaci konfliktus kirobbanásának az e vezeték körüli vita volt a „ravasza”. A gázvezeték műszakilag teljesen elkészült, feltöltötték gázzal, tehát azok a műszaki korátok, amelyek akadályozták volna a szereplőket a kereskedés beindításában, teljesen elhárultak. Ám több mint egy éve csúszik az engedélyeszeztetése, aminek – német tisztségviselők elmondása szerint is – politikai okai vannak.

Hortay Olivér ezért meglepőnek tartja, hogy most épp német részről merült föl az Északi Áramlat-2 beüzemelésének lehetősége. Azt nem vitatja, hogy a korábbi, mondjuk egy évvel ezelőtti korlátozás arra irányult az Északi Áramlat-1-en, hogy az oroszok nyomást gyakoroljanak a másik vezeték engedélyeztetésre, azt viszont nem gondolná, hogy most is erről lenne szó. Úgy látja, mintha Oroszország rövid távon letett volna arról, hogy az Északi Áramlat-2 a közeljövőben üzembe álljon.