Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt. A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfő politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükről.
Nyitókép: MTI/AP/Hedi Azouz

Arab tavasz: népszavazáson bukhat el az utolsó demokrácia

Tunéziában az világjárvány hatására rendeletekkel kezdett el kormányozni az elnök, most új alkotmányról döntenek.

Tunéziát egykor az egyetlen demokráciának tekintették, amely a 2011-es arab tavasz tömeges tüntetéseiből emelkedett ki. Az ország olyan új alkotmányról szavazott hétfőn, amely elemzők szerint az utolsó szög lehet a demokratikus korszak koporsójában – írja a CNN cikke alapján a napi.hu.

Egyelőre nem világos, hogy mikor hirdetik ki az eredményeket, de sokan arra számítanak, hogy a mérföldkőnek számító szavazás sikerülni fog, mivel

nincs minimális szavazóküszöb.

Elemzők szerint ha a hétfői népszavazás eredményes lesz, akkor a népszavazás végső csapást mér az észak-afrikai ország által az arab tavasz óta elért társadalmi és politikai eredményekre.

Amikor 12 évvel ezelőtt a tüntetések hullámai megrázták a régiót és elborították Tunéziát, Egyiptomot, Líbiát, Algériát, Szíriát és Jement, Tunézia átmenetileg az arab tavasz egyetlen sikertörténetének számított. Egyiptom és Algéria hamarosan szigorú katonai uralom alá került; a kritikusok szerint a szabadságjogok azóta mindkét országban visszaszorultak. Eközben Szíria, Líbia és Jemen véres polgárháborúba süllyedt. A mai napig megosztottak és szegénység sújtja őket – emlékeztet a cikk.

Tavaly nyáron a Covid-19-es esetek megugrását követő kormányellenes tüntetések, valamint a krónikus politikai diszfunkció és a gazdasági rossz közérzet miatt növekvő dühre hivatkozva Kais Saied tunéziai elnök feloldotta a 2014-es alkotmányt és rendeletekkel kezdett el kormányozni.

A június 30-án az állami közlönyben közzétett alkotmánytervezet riadalmat keltett az aktivisták és a jogvédők körében, akik szerint korlátozza a parlament befolyását, és lényegében egyszemélyes uralmat ír elő.

Nyitóképünkön tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt.

Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Donald Trump amerikai elnök szerint „terv szerint halad” az Irán elleni légi hadjárat, és mint fogalmazott, Irán új vezetése „tárgyalni akar, amit el is fogadtam, beszélek velük”. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, az Iráni elleni csapások a következő napokban erősödni fognak, és most teljesül, „amit 40 éve remélünk, hogy megsemmisítő csapást mérünk a terrorista iráni rezsimre”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×