Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.21
bux:
129604.09
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt. A mostani válság oka, hogy Kaisz Szaíd államfő politikai vitába keveredett a kormánnyal és a parlamenttel a hatáskörükről.
Nyitókép: MTI/AP/Hedi Azouz

Arab tavasz: népszavazáson bukhat el az utolsó demokrácia

Tunéziában az világjárvány hatására rendeletekkel kezdett el kormányozni az elnök, most új alkotmányról döntenek.

Tunéziát egykor az egyetlen demokráciának tekintették, amely a 2011-es arab tavasz tömeges tüntetéseiből emelkedett ki. Az ország olyan új alkotmányról szavazott hétfőn, amely elemzők szerint az utolsó szög lehet a demokratikus korszak koporsójában – írja a CNN cikke alapján a napi.hu.

Egyelőre nem világos, hogy mikor hirdetik ki az eredményeket, de sokan arra számítanak, hogy a mérföldkőnek számító szavazás sikerülni fog, mivel

nincs minimális szavazóküszöb.

Elemzők szerint ha a hétfői népszavazás eredményes lesz, akkor a népszavazás végső csapást mér az észak-afrikai ország által az arab tavasz óta elért társadalmi és politikai eredményekre.

Amikor 12 évvel ezelőtt a tüntetések hullámai megrázták a régiót és elborították Tunéziát, Egyiptomot, Líbiát, Algériát, Szíriát és Jement, Tunézia átmenetileg az arab tavasz egyetlen sikertörténetének számított. Egyiptom és Algéria hamarosan szigorú katonai uralom alá került; a kritikusok szerint a szabadságjogok azóta mindkét országban visszaszorultak. Eközben Szíria, Líbia és Jemen véres polgárháborúba süllyedt. A mai napig megosztottak és szegénység sújtja őket – emlékeztet a cikk.

Tavaly nyáron a Covid-19-es esetek megugrását követő kormányellenes tüntetések, valamint a krónikus politikai diszfunkció és a gazdasági rossz közérzet miatt növekvő dühre hivatkozva Kais Saied tunéziai elnök feloldotta a 2014-es alkotmányt és rendeletekkel kezdett el kormányozni.

A június 30-án az állami közlönyben közzétett alkotmánytervezet riadalmat keltett az aktivisták és a jogvédők körében, akik szerint korlátozza a parlament befolyását, és lényegében egyszemélyes uralmat ír elő.

Nyitóképünkön tunéziai katonák őrzik a parlament bejáratát a tüntetők elől Tuniszban 2021. július 26-án, miután Kaisz Szaíd tunéziai államfő felfüggesztette a parlament működését és leváltotta Hisem Mesisi kormányfőt.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Az alig pár hete bejelentett, „minden kereskedelmi megállapodás anyjának” nevezett EU–India egyezmény egyik legérzékenyebb pontjának számított az ország acélexportját nehéz helyzetbe hozó európai karbonvámok kérdése. Az indiai kohók régebbi technológiával működnek, és bár bizonyára felmerült a modernizálás akár közös projekteken keresztül is, az ország egy ideig kénytelen lesz külön extraforrásokkal megtámogatni az iparágat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×