eur:
394.05
usd:
365.61
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Aleksandar Vucic szerb elnök újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

Komoly vita robbant ki a szerbek és a horvátok között

Lehet-e magánember az elnök?

Diplomáciai vita alakult ki Szerbia és Horvátország között amiatt, hogy a szerb elnök előzetes bejelentés nélkül látogatott volna el Jasenovacba, a második világháborús horvátországi koncentrációs tábor helyén épült emlékhelyhez.

Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter bejelentette: a zágrábi vezetés nem hivatalos csatornákon keresztül értesült arról, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő ellátogatna a jasenovaci emlékműhöz.

Elfogadhatatlan, hogy egy magas rangú állami vezető a megszokott diplomáciai kommunikációt kikerülve látogasson el egy másik országba. Ez nem egy tengerparti nyaralás, az ilyen látogatásokról értesíteni kell a másik felet, egy elnök védett személynek számít - közölte.

A horvát indoklás ellenére a szerb kormány tagjai felháborítónak nevezték, hogy megtagadták Aleksandar Vucictól a beutazást, aki "magánemberként" rótta volna le tiszteletét a második világháborús áldozatok előtt. A horvát külügyi tárca szerint viszont egy külföldi állam magas rangú tisztségviselőjének látogatása nem lehet magánjellegű a jasenovaci emlékműnél.

Válaszlépésként a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy azok a horvátországi diplomaták és politikusok, akik Szerbiába utaznának, ezentúl különleges ellenőrzés alá esnek, és minden utazás előtt jelenteniük kell belépési szándékukat, illetve indokolniuk kell útjukat.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy fogalmazott: ez az újkori történelem legnagyobb botránya a szerb-horvát kapcsolatokban. Hozzátette: a szerb elnöknek nem azt tiltották meg, hogy belépjen Horvátországba, hanem azt, hogy a szerb áldozatok emlékhelyére látogasson.

"Nem tudom, hogy egyáltalán milyenek lesznek így a jövőbeli kapcsolataink"

- tette hozzá a kormányfő, aki szerint ezzel a lépéssel Zágráb "félelmetes üzenetet közvetít.

A jasenovaci komplexumban, amelyet "horvát Auschwitzként" is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a második világháború idején kikiáltott Független Horvát Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállammal. Az áldozatok között sok ezer gyerek volt. Az usztasák által 1337 napon át működtetett tábort 1945. április 22-én szabadították fel.

Szerbia és Horvátország között az 1991-1995-ös délszláv háborút követően is feszült maradt a kapcsolat. Időnként történik előrelépés, ám Belgrád és Zágráb is szívesen nyúl a történelmi vitákhoz és a viszálykodás felelevenítéséhez, ha belpolitikai érdekei úgy kívánják. A horvát külügyi tárca szerint ezúttal is erről van szó, Belgrád azonban elutasította ezt a feltételezést.

Az üggyel kapcsolatban Aleksandar Vucic szerb elnök hétfő kora estére sajtótájékoztatót hívott össze.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×