A cseréről az elhunytak hozzátartozói számoltak be, az orosz fél nem erősítette meg az információt. Az Azovsztalt védő katonák heteken át az üzembe szorultak, míg végül májusban orosz kézre került az üzem, az ott tartózkodó katonákat pedig orosz hadifogságba vetették, írja BBC.

A hírek szerint több mint ezer katona került Oroszországba. Eredetileg Ukrajna az oroszok kontrollálta területén tartották őket fogva, majd az Itar-Tassz hírügynökség beszámolója szerint vizsgálatok céljából szállították őket el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nagyjából 2500 ukrán katona lehet fogságban Oroszországban. Határőrök, rendőrök és katonák egyaránt vannak körükben.

Még temetetlen testek hevernek a romok alatt

Kijev szerint Mariupol utolsó védői parancsot kaptak, hogy mentsék az életüket, miután sikeresen teljesítették fő céljukat, vagyis feltartóztatták az orosz csapatokat, és nem engedték, hogy átcsoportosítsák őket más kulcsfontosságú harcterekre. Moszkva szerint ugyanakkor az ukrán védők megadásra kényszerültek.

Mariupolt májusban foglalta el Oroszország több hónapnyi ostromot követően, melyben a város nagy része gyakorlatilag megsemmisült.

Több tízezer ember, köztük gyerekek is életüket veszthették az ukrán becslések szerint a harcokban.

Sok temetetlen holttest fekszik még most is a romok alatt, a vízellátásban pedig komoly fennakadások mutatkoznak, mivel a szennyvíz összekeveredett a tiszta ivóvízzel. Kolerakitörésről is szólnak a hírek a városban.

Az oroszok jelenleg Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalására összepontosítanak. Amennyiben sikerül a két várost elfoglalniuk, kontrolljuk alá veszik Luhanszkot, mely Donyeckkel együtt a Donbasz régiót adja.

Három hónapba telhet az azonosítás

Azovsztal egykori védőinek családjai a Telegramon nyilatkoztak a holttestek Kijevbe kerüléséről. Azt írták, a testek harmada az Azov ezred tagjaié, azonosításuk jelenleg is zajlik, de akár három hónapot is igénybe vehet.

Oroszország nem erősítette meg, hogy ukrán holttestekért cserébe orosz holttesteket kaptak volna, de Irina Kukszenova orosz haditudósító is a csere megtörténtéről számolt be. Szerinte Zaporizzsja közelében történt meg a csere, ő is a 160-as számot erősítette meg.

Ki akarják szabadítani a foglyokat az ukránok

Zelenszkij elnök arról nyilatkozott, hogy titkosszolgálata dolgozik a foglyul ejtett katonák kiszabadításán, de részleteket nem mondott el a tervről. Az összes katonát szeretnék hazavinni, de

az oroszok bíróság elé akarják állítani egy részüket.

Az ezredet 2014-ben alapították meg, egyes tagjainak valóban voltak szélsőjobboldali kapcsolatai. Kijev szerint azóta már átalakult a hadtest és nincsenek politikai kapcsolatai.

Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, hogy a február 24-én indított különleges katonai művelet célja Ukrajna nácitlanítása volt. Állításait nem támasztotta alá bizonyítékokkal, de tisztviselők gyakran emlegették az Azov-ezredet.

Ukrajnában azonban sokan nemzeti hősöknek tekintik az Azov katonáit, akik Putyin elnök neonáci rezsimje ellen harcolnak.