A világszervezet működésének egyik sajátossága, hogy egyes szervezeteit rotációs rendszerben vezetik a tagországok. Így eshetett meg, hogy most éppen az idén már az ENSZ Biztonsági Tanácsának tilalma ellenére több ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtó, atomfegyverprogramot is fenntartó, és általában is igen harciasan megnyilvánuló Észak-Korea töltheti be az elnöki tisztet az ENSZ leszerelési kérdésekben legfontosabb szervezetében – írja a 444.hu.
A leszerelési konferenciát évente három alkalommal rendezik meg az ENSZ genfi központjában. Ez a világon az egyetlen állandó, multilaterális tanács, ahol fegyverkezési és nukleáris szerződésekről egyeztetnek. A szervezet hangoztatott célja az atomfegyverkezési verseny befejezése és az atomháború megelőzése. Vagyis két olyan cél, amelyben Észak-Korea nem áll jól, hiszen egyrészt atomprogramot folytat nukleáris arzenálja bővítésére, és rendszeresen fenyegeti atomcsapással riválisait.
A szervezet szabályzata alapján
Észak-Korea legalább a következő három hétben elnökölheti a konferenciát.
Még úgy is, hogy az elnökség átvétele rögtön botrányba fulladt, a szervezethez csatlakozott civil szervezetek ugyanis felszólították a tagállamokat, hogy tiltakozásul azonnal hagyják el a termet. Ugyan ez bevett forma a diplomáciában, végül egyetlen tagállam sem tette meg a csütörtöki tanácskozáson, bár több is alacsonyabb szinten volt csak hajlandó képviselni magát. Több, az észak-koreai fegyverprogramok miatt az országot szankciókkal sújtó nyugati állam pedig közös nyilatkozatban ítélte el Észak-Koreát az idei fegyverkísérletei miatt.
Ausztrália követe, Amanda Gorely külön is megjegyezte, maradásukat semmi esetre se szabad Észak-Korea elnökségének „hallgatólagos támogatásaként” értelmezni. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint viszont Észak-Korea soros elnöksége az egész szervezet hatékonyságát is megkérdőjelezi – idézi a portál a BBC-t.