Az intézkedéseket a kormányzat szerint az indokolja, hogy csökkenteni kell a koronavírus-fertőzés kockázatát az ország elhagyásakor, illetve a vírus hordozásának kockázatát az országba való belépéskor. Munka, tanulás, tudományos kutatás folytatása miatt, üzleti célból és orvosi ellátás igénybevételekére engedélyezik csak a határátlépést a CNN cikke szerint.

Akinek a világjárvány elleni küzdelemben való segítségnyújtás vagy a katasztrófaelhárítási erőforrások szállítása miatt kell külföldre utaznia, annak kérelmét a közlemény szerint fel fogják gyorsítani. Arról ugyanakkor nem esett még szó, hogy miként érvényesítik a korlátozásokat vagy hogyan akadályozzák meg az érvényes úti okmányokkal rendelkező utazni szándékozókat a kiutazásban.

Még húsz éve sem volt annak, hogy szabadon utazhattak

Évtizedek óta nem volt életben Kínában ilyen szigorú, az utazást korlátozó szabályozás: ez újabb terheket ró a lakosságra, amely már több mint két éve él a zéró Covid alatt.

Egyesek azt feltételezik, hogy azért szigorítják az utazással kapcsolatos szabályokat, mert egyre több ember próbál elmenekülni.

Ennek oka a kormány által elrendelt új zárlatok miatt egyre nagyobb a félelem – különösen a fővárosban, Pekingben, ahol a megbetegedések száma növekszik. A félelmeket csak fokozza a káosz, ami a Sanghajhoz hasonlóan lezárt városokban kialakul.

"Azok, akik el akarnak menekülni Kínából, attól félnek, hogy az emberek jogai és méltósága semmit sem érnek a kormány abszolút hatalmával szemben" – írta egy felhasználó a Weibón.

"Visszatérünk a Csing-dinasztia nemzeti elzárkózási politikájához?" – kérdezte egy másik felhasználó, utalva Kína utolsó császári dinasztiájára, amelynek utolsó éveit a XIX. század végén és a XX. század elején az országnak a világ többi részétől való növekvő elszigetelődése jellemezte.

Még a kétezres évek elején is szigorúan korlátozták a kiutazást, de a háztartások bevételének növekedésével párhuzamosan lazultak az erre vonatkozó szabályok. 2019-ben, az utolsó koronavírus-mentes évben

670 millió külföldi utat tettek meg a kínaiak,

ami a járvány hatására drasztikus visszaesett - tavaly csak 73 millió utazás valósulhatott meg.

32 városban van jelenleg zárlat

A bejelentést megelőzően sem volt egyszerű a kínai határ átlépése – a határ nagyrészt zárva van a külföldiek telőt, csak a hazatérő kínaiak és a különleges engedéllyel vagy vízummal érkezők léphetnek be az országba. Még nekik is 21 napos, szigorú karantént kell teljesíteniük, a repjegyek ára pedig igen magas. Az utazók életét nehezíti az, hogy nagyon kevés új útlevelet adnak ki: tavaly csak 7,98 milliót, ami kevesebb mint 6 százaléka a 2019-es számnak.

A kínaiak frusztrációja folyamatosan nőtt az elmúlt néhány hónapban, mivel a hatóságok országszerte zárlatokat rendelnek el már néhány koronavírusos eset miatt is. Jelenleg legalább 32 városban van életben zárlat, ami 220 millió embert érinthet.

A legkomolyabb intézkedéseket Sanghajban vezették be, ahol március vége óta a teljes városra kiterjedő zárlat van életben.

Áprilisban már az élelemhez vagy gyógyszerhez való jutás is nehéz volt. Az elmúlt napokban sokan arról is beszámoltak, hogy erőszakkal hatoltak be az emberek otthonaiba fertőtleníteni azokat, és közben meg is rongálták a berendezést.

Peking lezárásától tartanak sokan

Sokan tartanak attól, hogy Peking lesz a következő teljesen lezárt város: a hatóságok már most azt tanácsolják az embereknek, hogy maradjanak otthon. Az emberek pánikvásárlásba kezdtek - a városvezetés arra kérte őket, ne tegyék ezt, cáfolva a közelgő lezárásról terjedő híreket. Ez nem biztos, hogy célra vezet, mivel Sanghajt is azt követően zárták le, hogy az ottaniaknak megígértek: ez nem következhet be.