Az Internet Jövőjének Nyilatkozata elnevezésű politikai deklaráció, amely az első ilyen jellegű kezdeményezés, az emberi jogok védelmét, az információ szabad áramlásának előmozdítását, a felhasználók magánéleti jogainak védelmét és a növekvő globális digitális gazdaság szabályozását célozza.

A nyilatkozat része azoknak a válaszintézkedéseknek, amelyeket - az amerikai kormányzat két tisztségviselőjének megfogalmazása szerint - azért hoztak, hogy fellépjenek az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok "támadó jellegű internetpolitikájának veszélyes, új modelljével" szemben.

Az Egyesült Államok globálisan is "növekvő digitális tekintélyelvűséget" érzékel, amikor

az Oroszországhoz hasonló államok a szólásszabadság elnyomására, a független hírportálok cenzúrázására, a választásokba való beavatkozásra, a dezinformáció népszerűsítésére és állampolgárai más emberi jogainak megtagadására tesznek lépéseket

- tették hozzá az amerikai tisztségviselők.

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindítása óta oroszországi hekkerek már számos kibertámadást hajtottak végre Ukrajna ellen: egyebek közt feltörték egy műholdas internetszolgáltató hálózati rendszerét még a katonai műveletek kezdetén.

Az amerikai kormányzati tisztviselők szerint azonban a fenti politikai nyilatkozat nem a kiberháború elleni legújabb fellépés. A deklaráció a Fehér Ház tavalyi erőfeszítésének egy módosított változata, amellyel a demokratikus országok koalícióját igyekeztek felsorakoztatni egy nyitott és szabad világháló koncepciója körül.

Mások mellett az alábbi országok írták alá az Internet Jövőjének Nyilatkozatát: Ausztrália, Ausztria, Argentína, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, továbbá az Európai Bizottság is.

A közös fellépést - virtuális formában - Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó indította el a Fehér Házban csütörtökön.