Infostart.hu
eur:
385.82
usd:
331.94
bux:
126099.49
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Résztvevők az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén a világszervezet New York-i székházában 2022. február 21-én. Az ülést azt követően hívták össze, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két népköztársaság területén.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Változnak a vétó szabályai az ENSZ BT-ben

Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.

Határozatot fogadott el konszenzussal kedden az ENSZ Közgyűlése, amelynek értelmében az ENSZ Közgyűlése a jövőben indoklást vár a szervezet Biztonsági Tanácsának azon tagjaitól, amelyek vétót emelnek valamelyik határozati javaslat ellen.

Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.

A közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő intézkedést Liechtenstein kezdeményezte azzal a céllal, hogy

"nagyobb politikai árat fizessenek", ha vétójogukkal élnek

- közölte egy diplomata az AFP francia hírügynökséggel.

A 15 tagú ENSZ BT mind az öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is vétójoggal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott határozat értelmében az ENSZ-közgyűlést 10 napon belül össze kell hívni, ha valamelyik nagyhatalom vétót emel, és a kérdésben vitát kell tartani, melyen a vétózó tagállam kifejtheti álláspontját. Erre azonban nem kötelezhető.

Megközelítőleg száz ország támogatta Liechtensteint a szöveg benyújtásában, közöttük volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az Európai Unió összes tagállama.

Oroszország és Kína nem támogatta a határozati javaslat benyújtását. Még jobban meg fogja osztani az ENSZ-t - mondta egy nevének elhallgatását kérő orosz diplomata a határozat elfogadása előtt.

Liechtenstein ENSZ-nagykövete, Christian Wenaweser szerint a határozat senki ellen nem irányul. "Nem irányul Oroszország ellen" - hangoztatta a nagykövet, holott két és fél év után akkor sikerült szavazásra bocsátani a tervezet, amikor Moszkva vétója miatt a Biztonsági Tanács nem tud lépni az orosz offenzíva leállítása érdekében.

Az Egyesült Államok szerint

Oroszország két évtizede visszaél vétójogával, és ezen hivatott segíteni az új határozat.

A határozat nem kötelező érvényű, és semmi sem akadályozza meg, hogy egy ország éljen vétójogával és ne magyarázza meg a döntését a közgyűlésben - közölte egy diplomata.

Az öt állandó tagon kívül az Biztonsági Tanácsnak tíz, vétójoggal nem rendelkező tagja van, ezeket az országokat két évre választják.

Címlapról ajánljuk
Energiaexport-tilalom lép érvénybe
Kormányinfó

Energiaexport-tilalom lép érvénybe

Ingyenes marad az agrárium öntözővize, 154 ezer forint lesz pontosan a tanárok extra juttatása, a szakképzésieknek is jut, Orbán Viktor bejelentéseket tesz a terrorellenes grémium üléséről a nap folyamán, tilos az energiaexport, bizottság indulna Ukrajnába a kormány és a Mol részvételével, ha tehetné, 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a kormány a stratégiai tartalékból. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter friss bejelentései. Percről percre.

Elemző: úgy tűnik, a rezsimváltás elmarad Iránban, de az új vezetés gyengébb lesz

Ha valóban Ali Hamenei fia lesz Irán új legfőbb vezetője, az üzenet lenne a világ felé is, mert Modzstaba Hamenei vélhetően ugyanazt az irányt vinné tovább, mint az apja, ráadásul élvezi a Forradalmi Gárda támogatását is – mondta az InfoRádióban László Dávid. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az új iráni vezetés kompromisszumokra kényszerül majd, és az sem kizárt, hogy teljesen le kell állítania a nukleáris és a ballisztikus rakéta-programját.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×