eur:
395.28
usd:
366.7
bux:
65382.19
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Résztvevők az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén a világszervezet New York-i székházában 2022. február 21-én. Az ülést azt követően hívták össze, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai szeparatista régiók függetlenségét, és elrendelte, hogy orosz fegyveres erők biztosítsák a békét a két népköztársaság területén.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Változnak a vétó szabályai az ENSZ BT-ben

Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.

Határozatot fogadott el konszenzussal kedden az ENSZ Közgyűlése, amelynek értelmében az ENSZ Közgyűlése a jövőben indoklást vár a szervezet Biztonsági Tanácsának azon tagjaitól, amelyek vétót emelnek valamelyik határozati javaslat ellen.

Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.

A közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő intézkedést Liechtenstein kezdeményezte azzal a céllal, hogy

"nagyobb politikai árat fizessenek", ha vétójogukkal élnek

- közölte egy diplomata az AFP francia hírügynökséggel.

A 15 tagú ENSZ BT mind az öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is vétójoggal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott határozat értelmében az ENSZ-közgyűlést 10 napon belül össze kell hívni, ha valamelyik nagyhatalom vétót emel, és a kérdésben vitát kell tartani, melyen a vétózó tagállam kifejtheti álláspontját. Erre azonban nem kötelezhető.

Megközelítőleg száz ország támogatta Liechtensteint a szöveg benyújtásában, közöttük volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az Európai Unió összes tagállama.

Oroszország és Kína nem támogatta a határozati javaslat benyújtását. Még jobban meg fogja osztani az ENSZ-t - mondta egy nevének elhallgatását kérő orosz diplomata a határozat elfogadása előtt.

Liechtenstein ENSZ-nagykövete, Christian Wenaweser szerint a határozat senki ellen nem irányul. "Nem irányul Oroszország ellen" - hangoztatta a nagykövet, holott két és fél év után akkor sikerült szavazásra bocsátani a tervezet, amikor Moszkva vétója miatt a Biztonsági Tanács nem tud lépni az orosz offenzíva leállítása érdekében.

Az Egyesült Államok szerint

Oroszország két évtizede visszaél vétójogával, és ezen hivatott segíteni az új határozat.

A határozat nem kötelező érvényű, és semmi sem akadályozza meg, hogy egy ország éljen vétójogával és ne magyarázza meg a döntését a közgyűlésben - közölte egy diplomata.

Az öt állandó tagon kívül az Biztonsági Tanácsnak tíz, vétójoggal nem rendelkező tagja van, ezeket az országokat két évre választják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×