eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi Bizottságának elnöke felszólal a Lengyelország melletti kiállásról Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben szóló Fidesz-KDNP-s határozati javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. február 20-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Németh Zsolt: itt a pillanat egy közös európai jövőkép kidolgozására

Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén beszélt, melynek témája Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata volt.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a V4 sikerét az adta, hogy azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben egyetértettek. Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Németh Zsolt az mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel. Ez szerinte közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb van.

A kormánypárti politikus biztonságpolitikai kérdésnek nevezte a teljes földgáz- és olajembargót. Ezt csak akkor támogatják, ha Németország is kiáll mellette. Emlékeztetett, hogy a kedvező magyar üzleti környezet, aminek a német cégvilág az elsődleges haszonélvezője, többek között az olcsó energiára épül, ezért az orosz gáz és olaj kiiktatásával saját gazdaságunkat, és ezáltal saját biztonságunkat, a NATO-ban való szövetségei szerepvállalásunk finanszírozhatóságát is tönkretennénk.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: eddig történelmi meghatározottságnak tekintették, hogy Németország katonailag gyenge. Nem gondolták, hogy ebben változás következhet be. Ezt azonban felülírta az orosz–ukrán háború, amikor Berlin úgy ítélte meg, szerepük van Európa biztonságpolitikájában. A fideszes politikus úgy gondolja, hogy ez alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét – tette hozzá.

Meglátása szerint az elmúlt másfél hónapban, az ukrajnai háború kezdete óta olyan egység alakult ki Európában, amely az elmúlt években, évtizedekben elképzelhetetlen lett volna. Ez leginkább az öt szankciós csomag elfogadásában öltött testet. Úgy fogalmazott, hogy

talán most kellene megragadni – a közös érdekek és a kölcsönös tisztelet alapján – a pillanatot egy közös európai jövőkép kidolgozása érdekében,

ami egyébként mind a három érzékeny külpolitikai viszonylatnak az összerendeződését is nagy mértékben elősegíthetné.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, és összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna így Magyarországról kapja áramellátásának jelentős részét.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, valamint a Habsburg Ottó Alapítvány vezetője azt mondta, hogy a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik. Fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben világosan és őszintén beszéljenek a régió helyzetéről, a visegrádi négyek belső állapotáról, és annak Németországhoz fűződő viszonyáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×