Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.82
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi Bizottságának elnöke felszólal a Lengyelország melletti kiállásról Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben szóló Fidesz-KDNP-s határozati javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. február 20-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Németh Zsolt: itt a pillanat egy közös európai jövőkép kidolgozására

Most kell összefogni a közös európai jövőkép kidolgozásért – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén beszélt, melynek témája Németország és a Visegrádi Négyek kapcsolata volt.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a V4 sikerét az adta, hogy azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben egyetértettek. Távol tartották maguktól azokat a témákat, amelyekben nézetkülönbség volt köztük, mint például az Oroszországhoz fűződő viszony. Németh Zsolt az mondta: Magyarország az ukrajnai háború tekintetében következetes álláspontot képvisel. Ez szerinte közelebb áll a német állásponthoz, a lengyeltől, valamint az angolszásztól viszont távolabb van.

A kormánypárti politikus biztonságpolitikai kérdésnek nevezte a teljes földgáz- és olajembargót. Ezt csak akkor támogatják, ha Németország is kiáll mellette. Emlékeztetett, hogy a kedvező magyar üzleti környezet, aminek a német cégvilág az elsődleges haszonélvezője, többek között az olcsó energiára épül, ezért az orosz gáz és olaj kiiktatásával saját gazdaságunkat, és ezáltal saját biztonságunkat, a NATO-ban való szövetségei szerepvállalásunk finanszírozhatóságát is tönkretennénk.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: eddig történelmi meghatározottságnak tekintették, hogy Németország katonailag gyenge. Nem gondolták, hogy ebben változás következhet be. Ezt azonban felülírta az orosz–ukrán háború, amikor Berlin úgy ítélte meg, szerepük van Európa biztonságpolitikájában. A fideszes politikus úgy gondolja, hogy ez alapvetően alakítja majd át Európa biztonságpolitikai szerkezetét – tette hozzá.

Meglátása szerint az elmúlt másfél hónapban, az ukrajnai háború kezdete óta olyan egység alakult ki Európában, amely az elmúlt években, évtizedekben elképzelhetetlen lett volna. Ez leginkább az öt szankciós csomag elfogadásában öltött testet. Úgy fogalmazott, hogy

talán most kellene megragadni – a közös érdekek és a kölcsönös tisztelet alapján – a pillanatot egy közös európai jövőkép kidolgozása érdekében,

ami egyébként mind a három érzékeny külpolitikai viszonylatnak az összerendeződését is nagy mértékben elősegíthetné.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: Magyarország 100 ezer liter üzemanyagot adott Ukrajnának, és összekapcsolták a magyar és az ukrán elektromos rendszert is. Ukrajna így Magyarországról kapja áramellátásának jelentős részét.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, valamint a Habsburg Ottó Alapítvány vezetője azt mondta, hogy a V4-eket és Németországot geopolitikai, kereskedelmi érdekek is összekötik. Fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi válságos helyzetben világosan és őszintén beszéljenek a régió helyzetéről, a visegrádi négyek belső állapotáról, és annak Németországhoz fűződő viszonyáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×