eur:
411.7
usd:
395.31
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A Donyecki regionális civil-katonai közigazgatás tanács által közreadott felvétel a mariupoli színház orosz bombatámadásban megrongálódott épületéről 2022. március 16-án. A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak a színházban a támadás idején. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált.
Nyitókép: MTI/AP/Donyecki regionális civil-katonai közigazgatás tanács

300-an halhattak meg a mariupoli színházban

Tovább folynak a harcok a tengerparti városban. Még 100 ezer civil vár arra, hogy elhagyja Mariupolt.

Március 16-án érte bombatámadás a mariupoli színházat, ahol nagyjából 1300-an kerestek menedéket. Az épületet annak ellenére támadták, hogy elé nagy betűkkel felfestették a „Gyerekek” szót. A támadás után közvetlenül mintegy 150 túlélőt szabadítottak ki a romok alól. A többiek helyzetét nehezítette, hogy a színpad alatt rejtőzködtek, és a törmelék elzárta a kiutat. A színház közelében zajló heves harcok is akadályozták a mentési kísérleteket.

A városi önkormányzat szóvivője pénteken azt közölte, hogy szemtanúk beszámolója alapján úgy tűnik, nagyjából 300-an haltak meg a színházban a bombázás következtében.

„A legvégsőkig nem akartam elhinni ezt a borzalmat. A legvégsőkig azt akartam hinni, hogy mindenki ki tudott szabadulni, de az épületben tartózkodók szavaiból más derül ki” – olvasható a közleményben, amit a The Guardian szemlézett.

A közlés szerint a színház eddig a város egyik fénypontja volt, hivatkozási pont, találkozóhely, ám nincs többé, „helyén a mariupoli lakosok fájdalmának új pontja látszik, romok, ahol ártatlan emberek százai kerestek utolsó menedéket.” Az épületet fel lehet újítani, de a barátokat, szomszédokat, rokonokat nem lehet visszakapni soha – írják.

Oroszország cáfolta, hogy a színházat bombázta volna.

Mariupolból péntekre is humanitárius folyosót terveztek felállítani. Még 100 ezren ragadtak a városban, ahol már nincs víz, élelem, áram és gyógyszerek. Csütörtökön 3300-an tudták elhagyni az ostromlott várost.

Vagyim Bojcsenko polgármester szerint a humanitárius helyzet tovább romlik, Oroszország pedig tovább akadályozza a segélyek szállítását.

„A város egy részét orosz erők foglalták el, de katonáink továbbra is irányításuk alatt tartják Mariupolt, megállás nélkül folyik a harc” – mondta.

’A város elpusztult. Évekbe fog telni az újjáépítés."

A polgármester szerint 300 tonna humanitárius segély vár a kiszállításra, de „az orosz erők egyszerűen nem engedik be”.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×