eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Japán Meteorológiai Ügynökség Himavari-8 nevű időjárási műholdja által készített, a japán Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet (NICT) által közreadott kép egy tenger alatti vulkán kitöréséről (j, középen) a Csendes-óceán déli térségében fekvő Tonga közelében 2022. január 15-én. Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint 1,2 méteres cunamit figyeltek meg Tonga fővárosában, Nukualofában.
Nyitókép: MTI/AP/Nemzeti Információs és Kommunikációs Technológiai Intézet (NICT)

A koronavírus is ott utazik a szűz Tonga felé tartó segélyhajón

Az Ausztrál HMAS Adelaide fedélzetén 23 esetet fedeztek fel a hajó elindulása óta.

A vírusmentes Tonga felé pénteken, Adelaide-ből indult hajó humanitárius segélyszállítmányt visz: a hajó teljes személyzete 600 főből áll. A legénység egyik tagjának felesége arról számolt be, hogy a kitörésről a médiából értesült, nem sokkal azelőtt ugyanis, hogy Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter bejelentette volna a vírus megjelentét a hajón, megszűntek a férjétől érkező üzenetek a HMAS Adelaide fedélzetéről.

Dutton kedd reggel jelentette be a 23 esetet, hozzátéve: a vulkánkitörés utáni vészhelyzettel birkózó tongai kormánnyal azon dolgoznak, hogy a vírus ne juthasson el a szigetre, írja a The Guardian.

Érintésmentesen adják át a segélyt

"Nagy szükségük van a segítségre, de el akarják kerülni a koronavírus bekerülését az országba. Azon leszünk, hogy minél gyorsabban eljusson hozzájuk a segély" - fogalmazott.

Repülőgépekkel már küldtek segélyt Tongába, és az érintésmentes átadás azt is lehetővé teheti, hogy a hajón található szállítmány biztonságosan eljuthasson a szigetre. Kikötés után azonnal lerakodnak majd, és el is hajóznak.

A neve elhallgatását kérő feleség arról számolt be, Dutton sajtótájékoztatója előtt 20 perccel még üzeneteket tudott váltani a férjével, aki arról írt neki,

100 kilométerre vannak Tongától és másnap kikötnek.

Azóta nem hallott felőle, ami lehet véletlen egybeesés is véleménye szerint, de mindenképpen gyanús is egyben.

A legénység sem tudhatta

A nő azt feltételezi, hogy a legénység sem tudott a kitörésről a sajtótájékoztatót megelőzően, amivel kapcsolatosan értetlenségét fejezte ki.

"Nagyon ideges vagyok, nem értem, miért nem tudhatták meg ezt a sajtótájékoztató előtt. Nem titkos a dolog. Még csak egy üzenetet vagy e-mailt sem küldhettek nekünk arról, hogy ez a helyzet és sajtótájékoztatón jelentik majd be. Egyszer csak elkezdtek záporozni hozzám az üzenetek barátoktól és rokonoktól, én pedig nem értettem, miről beszélnek"- mondta el.

Ez már a második segélyszállítmány, amelynek kézbesítése kapcsán koronavírusos eset fordul elő:

egy repülőgépnek félútról kellett visszafordulnia, mert fedélzetén koronavírusos személy is tartózkodott.

Hirosimánál nagyobb volt a hatás

Több százszor erőteljesebb volt a víz alatti vulkánkitörés, mint annak idején a hirosimai atombomba által kifejtett mechanikus energia, nyilatkozta Jim Garvin, a NASA egyik vezető szakértője. 4-18 megatonna TNT hatásának megfelelő erő szabadult fel a kitörés pillanatában becslése szerint, a kitörés kiváltotta cunami helyenként 15 méteres hullámokkal járt, a vulkáni anyagok pedig 40 kilométer magasságba lövelltek ki, írja a CNN.

A NASA kutatói egyenesen úgy vélik, hogy a Tonga-szigeteken történt kitörés egy eddig ismeretlen típusú lehet, ezért másfajta besorolást kellene neki adni. Ezt a kitörés által felszabadított energia indokolja - írta a Gizmodo alapján a hvg.hu. Az előzetes becslések alapján valahol 5 és 30 megatonna között lehet a Tonga-szigeteknél történt vulkánkitörés által felszabadított energia. Összehasonlításként: az 1961-ben bevetett Cár-bomba, vagyis a valaha felrobbantott legerősebb nukleáris eszköz, 50 megatonnás hatóerővel rendelkezett.

A NASA Earth Observatory szerint a tudósok még soha nem láttak ehhez hasonlót, így szerintük indokolt, hogy a kitörést, illetve az általa okozott pusztítást egy másik, súlyosabb kategóriába sorolják. A tongaihoz hasonló, vízalatti kitörést Surtsey-típusúnak tartják a szakértők, ám a szóban forgó esetre inkább az „Ultra” besorolás illik, úgyhogy az új kategória az Ultra-Surtsey-típusú lehet.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×