A hét elején széles sajtónyilvánosságot kapott az új német klímaügyi miniszter, Robert Habeck (ő vezeti egyúttal a gazdasági tárcát és alkancellár is) azon kijelentése, hogy Németország a jelenlegi feltételek mellett nem fogja tudni időre teljesíteni klímavédelmi kötelezettségeit. Habeck ennek kapcsán utalt arra, hogy miközben tavaly már csökkennie kellett volna a karbonkibocsátásnak, ez valójában újabb 4 százalékkal éppen, hogy növekedett.

A zöld párti politikus most arról is beszámolt, hogy a tendencia megfordítására a decemberben hivatalba lépő Scholz-kormány két új átfogó jogszabálycsomagon is dolgozik, közülük az elsőt áprilisban készülnek beterjeszteni, a másodikra nyáron kerülhet majd sor.

Mindkettő azt célozza, hogy

2030-ra duplájára növeljék és ezzel 80 százalékra bővítsék a megújuló energia arányát a nemzeti energiaellátáson belül

– vázolta az elképzeléseket sajtójelentések szerint az új klímaügyi miniszter.

Mindezek részeként

• az új építésű házak tetején kötelezővé teszik a napelemek telepítését,
• új pénzügyi támogatási formákkal igyekeznek egyszerűbbé és vonzóbb tenni a hidrogénra való átállást, és
• mintegy megháromszorozzák új szélturbinák felállítását.

Az utóbbi kapcsán elemzők emlékeztetnek, hogy arról már korábban döntés született, hogy Németország területének 2 százalékán szélturbinát készülnek telepíteni. Jelenleg átlagosan évi 450 új turbinát helyeznek üzembe, Habeck szerint ezek számát évi 1500-ra akarják felvinni.

A zöld párt társelnöke ugyanakkor sietett azt is leszögezni, hogy feltétlen lépéseket tesznek a szélenergia kiterjesztése és az élő természeti környezet védelme közötti összhang megteremtésére is.

Habeck emlékeztetett, hogy az eddigi intézkedések felgyorsítására azért van szükség, mert a következő években növekvő terhekkel kell számolni. Németországban

• 2010–2020 között 15 millió tonnával csökkentették az éves karbonkibocsátást, most viszont
• 2030-ra további 40 millió tonnát kell majd lefaragni.

A zöldpárti politikus ugyanakkor

„megkérdőjelezhetetlen” adottságnak nevezte, hogy 2030-ig további gáztüzelésű erőművekre lesz egyelőre szükség

Németországban. Részint, hogy kipótolják a megújulókra való átállás idején az utóbbiak felfutásáig a hiányzó energiamennyiséget, részint, hogy mindenkor rendelkezésre álljon elegendő „energia vésztartalék” a hálózati terhelés egyenlegessé tételéhez akkor is, ha adott esetben „nem süt eléggé nap és nem fúj eléggé szél”. Hosszabb távon az elképzelés az, hogy a földgázalapú erőműveket hidrogénra állítják át.

Az energiaösszetétel radikális átállításának további fontos része lesz, hogy az új német kormány átfogó és részletes klímavédelmi megállapodásra akar jutni a német ipar üzemeltetőivel. Úgymond, el kell érni, hogy a gazdasági és ipari folyamatok zöldesítése egyúttal olyan új technológiák kifejlesztését és alkalmazását eredményezze, ami növeli a német ipari termelés értékét, versenyelőnyt teremt számára a nemzetközi piacon, és képes új munkahelyek teremtésére.