Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok felelősek lesznek azért, hogy milyen intézkedéseket hoznak a terrorizmus megakadályozása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, különös tekintettel a nőkére - szögezték le kedden a hét vezető ipari hatalmat tömörítő G7 csoporthoz tartozó országok vezetői. Videós megbeszélésük utáni közleményükben hangsúlyozták: Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus "biztonságos menedékévé", és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjául. Kiemelték azt is, hogy a táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek is.

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország alkotta G7 soros elnökségét betöltő Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson a megbeszélést követően közölte:

nem hosszabbítják meg a csapatok afganisztáni kivonására kitűzött augusztus 31-i határidőt.

A miniszterelnök mindazonáltal úgy fogalmazott: az evakuálási művelet "az utolsó lehetséges pillanatig" folytatódik.

Ezzel kapcsolatban Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, amiről korábban már több ország vezetője is: országa az Egyesült Államok nélkül nem tudja folytatni állampolgárai, az afgán segítők és családjuk evakuálását. Azután, hogy vasárnap a tálibok benyomultak a fővárosba, az afgán kormány összeomlott, és Ashraf Gháni elnök elmenekült az országból, a kabuli repülőtér maradt az egyetlen hely, amelyet külföldi katonák ellenőriznek. A reptér kapuit amerikai katonák ellenőrzik, és a kapukat rendszertelenül és rövid időközökre nyitják csak meg. Kívül a tálib fegyveresek igyekeznek fenntartani a rendet.

A további nemzetközi kapcsolatok

A G7-tagállamok vezetői ezenkívül megvitatták, hogy kormányaik miképpen fognak kapcsolatokat fenntartani a jövőbeni afgán kormánnyal. "Kapcsolatban kell lennünk a tálibokkal. Valószínűleg lesz egy tálib kormány, amelynek mi, a G7, első számú feltételként fogjuk szabni annak szavatolását, hogy az országot augusztus 31-ig és azon túl is biztonságosan elhagyhassák azok, akik el akarnak menni" - mondta Johnson.

A brit miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugati hatalmak "jelentős gazdasági, diplomáciai és politikai" mechanizmusokkal rendelkeznek követeléseik érvényesítéséhez.

A megbeszélés után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is közös álláspontról beszélt arra vonatkozóan, hogy nyomást kell gyakorolni a tálibokra, és el kell érni, hogy az érintettek elhagyhassák Afganisztánt.

USA: lesz vészterv a határidő módosítására

A Fehér Ház szóvivője az amerikai csapatkivonás határidejét megerősítve a fentieket azzal egészítette ki, hogy

az augusztus 31-i határidő betartása nagyban függ a dél-ázsiai országban hatalomra került tálibokkal történő egyeztetéstől,

ideértve azt is, hogy a radikális iszlamisták átengedjék a kabuli Hamid Karzai repülőtérre a kimenekítendő embereket.

Jen Psaki kiemelte, hogy az elnök felkérte a Pentagont és a külügyminisztériumot, hogy szükség esetére dolgozzanak ki vésztervet a határidő módosítására.

A tálibok ugyanis kedden megtiltották az afgán állampolgároknak a belépést a kabuli repülőtérre, valamint lezárták a repülőtérhez vezető utat. Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő szerint azért döntöttek így, mert egyre nagyobb a repülőtéren gyülekező tömeg, és "fennáll annak a veszélye", hogy pánik tör ki, és az emberek agyontapossák egymást.

Tárgyalás az egyik lehetséges kormányfővel

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William Burns Kabulban találkozott Abdul Gáni Baradarral, az Afganisztánban a hatalmat átvevő szélsőséges iszlamista tálib mozgalom társalapítójával - jelentette a The Washington Post című amerikai napilap, az NBC News és a Fox News hírcsatorna nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselőkre hivatkozva kedden, még a G7-megbeszélés előtt.

Burns és Baradar hétfőn találkozott Kabulban, ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette a beszámoló hitelességét.

A CIA igazgatója és a tálibok legfőbb politikai vezetője közötti egyeztetések részletei nem ismeretesek.

A CIA és a Fehér Ház nem kommentálta a találkozóról szóló híreket. Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő mindazonáltal úgy nyilatkozott: nem tud a tálibok és a CIA közötti találkozóról, igaz, nem is cáfolta, hogy ilyen találkozóra sor került.

Baradart lehetséges jövőbeni kormányfőként tartják számon. Az AP megjegyezte: a pakisztáni erők a CIA-val közösen fogták el Baradart a dél-pakisztáni Karacsiban 2010-ben. Baradart végül 2018-ban szabadon engedték az Egyesült Államok kérésére a béketárgyalások kezdete előtt.

Előre be nem jelentett látogatást tett a kabuli repülőtéren két amerikai kongresszusi képviselő a kaotikus kimenekítési művelet közepette kedden - közölték névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők. A demokrata párti Seth Moulton és Peter Meijer republikánus párti képviselők megérkezése váratlanul érte az amerikai külügyminisztérium és hadsereg helyszínen dolgozó munkatársait, akiknek erőforrásokat kellett átirányítaniuk a politikusok védelmére és tájékoztatására.

A két képviselő a tájékoztatás szerint charter-járattal érkezett és több órát töltött a radikális iszlamista tálibok kezére került Afganisztán fővárosának repülőterén, ahol gőzerővel dolgoznak a külföldiek evakuálásán.

"A Kongresszus tagjaiként kötelességünk felügyelni a kormányzat tevékenységét" - áll a katonákból lett politikusok közös nyilatkozatában. "Titokban hajtottuk végre ezt a látogatást, és csak a távozásunkat követően beszéltünk róla, hogy a lehető legkevésbé veszélyeztessük és zavarjuk meg a helyszínen dolgozó emberek munkáját, és mivel információkat gyűjteni mentünk, nem pedig pózolni" - tették hozzá.

Biztatás és terror

A kabuli repülőtéren drámai jelenetek alakultak ki, miközben tízezrek próbáltak elmenekülni az evakuációs légi járatokon a tálibok megtorlásától és szigorú iszlám törvénykezésüktől (saría) tartva.

A repülőtéren kialakult kaotikus helyzetben legalább tíz ember vesztette életét azóta, hogy a tálibok augusztus 15-én elfoglalták Kabult.

A tálib szóvivő ezzel összefüggésben igyekezett megnyugtatni az afgánokat: "nincs ok menekülni, nincsen veszély". "Térjetek vissza otthonaitokba, a munkátokhoz, a mindennapi életbe" - jelentette ki Mudzsáhid, aki arra kérte az Egyesült Államokat: ne bátorítsa az afgánokat az ország elhagyására. "Arra kérjük az amerikaiakat, hogy változtassanak politikájukon, és ne bátorítsák arra az afgánokat, köztük mérnökeinket, orvosainkat és katonáinkat, hogy elmenjenek (...). Szükségünk van rájuk, szükségünk van a tudásukra, ne vigyék őket el más országokba" - mondta.

Időközben viszont az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden Genfben azt közölte, hiteles jelentéseket kapott az Afganisztánban a hatalmat átvevő tálibok által elkövetett súlyos jogsértésekről, köztük a civilek gyorsított kivégzéseiről, a nőkkel szembeni korlátozásokról és az uralmuk elleni tiltakozásokról.

Augusztus 15-i hatalomátvételük óta a tálibok igyekeznek meggyőzni a lakosságot arról, hogy megváltoztak, és hogy rendszerük kevésbé lesz brutális, mint az előző, 1996 és 2001 közötti volt.
Különösen azt állították, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait, hogy lehetővé teszik számukra az oktatást és a munkát, és hogy a média független és szabad lesz. A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek a iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.

Ezzel kapcsolatban a szóvivő most azt mondta:

a tálib vezetők egy olyan terven dolgoznak, amely meghatározza azokat a követelményeket és biztosítékokat,

amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közigazgatásban és egyéb ágazatokban dolgozó nők biztonságos és összehangolt módon visszatérhessenek a munkába.

Migráció és segélyezés

A konfliktus okozta migrációs áramlások lehetséges megerősödésére utalva Charles Michel a G7-megbeszélés után közölte: az EU nem engedi meg, hogy "új piac" jöjjön létre az embercsempészek számára. "Elhatároztuk, hogy ellenőrizzük a migrációs folyamatokat, és megvédjük az EU határait" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

A tálib fordulat miatt az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció "pillanatnyilag nem akut téma" - jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a G7-tanácskozás után. Felidézte: a ENSZ úgy döntött, hogy munkatársainak egy részével és a helyi segítőkkel folytatják a munkát.

Ezért most az ENSZ szervezeteit, köztük a menekültügyi főbiztosságot (UNHCR) kell támogatni, és mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a kabuli repülőtér a katonai mentőműveletek befejezése után működhessen polgári repülőtérként, különben nem tudják bejuttatni az országba a segélyszállítmányokat, például a gyógyszereket - mondta Angela Merkel.

"Nagyon intenzív" tárgyalásokat folytatnak erről, közölte, hangsúlyozva, hogy a kabuli az egyetlen nemzetközi repülőtér Afganisztánban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a segítségnyújtás kulcsfontosságú azoknak, akik közvetlen veszélynek vannak kitéve,

különösen a belső menekültek számára, akiknek mintegy 80 százaléka nő és fiatal lány.

Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra (mintegy 71 milliárd forintra) emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt, a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd. Kiemelte, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. A forrásokat az EU mindaddig visszatartja, amíg a körülmények és a feltételek nem adottak - tette hozzá.

Sportolók is menekülnek

Az amerikai (és szövetséges) csapatkivonás után a tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A saját állampolgáraik többségét már elhozták Afganisztánból, most főként afgán segítőiket és más, segítségre szoruló személyeket (például sportolókat) próbálnak biztonságba juttatni.

Mexikó például menedéket nyújtott az afgán robottechnológiai lányválogatott tagjainak, de elmenekültek Afganisztánból a női futballválogatott játékosai is, akik egy ausztrál géppel szálltak fel a kabuli reptérről több tucat utas közé vegyülve - közölte kedden a profi futballisták nemzetközi szakszervezete (FIFPro).