eur:
411.21
usd:
392.82
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Európai alternatívája lehet a kínai “egy övezet, egy út” programnak

„Globális kapcsolat Európának” ideiglenes munkacímmel koncepciótervezetet hagy jóvá hétfőn az EU külügyminiszteri tanácsa olyan globális infrastruktúrafejlesztési beruházási programról, amelyek révén Ázsia mellett Afrikában és Dél-Amerikában helyi fejlesztéseket támogathatnak, nem mellesleg erősítve általuk az unió kapcsolatát az egyes térségekkel.

A tervezet szerint, amelynek szövegét pénteken jóváhagyta a tagállamok nagyköveti tanácsa, felszólítják majd Josep Borrell közös külpolitikai főképviselőt és külkapcsolatokért felelős európai bizottsági alelnököt, hogy tegyen hathatós lépéseket a koncepció gyakorlati megvalósítása érdekében. A tagországok mindenesetre kilenc hónapon belül olyan jelentős kihatású projektek listáját szeretné látni, amelyek révén az EU „globálisan kapcsolódhat” Afrika és Dél-Amerikai gazdasági életéhez.

Hasonló európai uniós kezdeményezésre 2018-ban már sor került Ázsia vonatkozásában, részben ehhez is kapcsolódva született 2019-ben az EU-japán infrastruktúrafejlesztési befektetési megállapodás, amit idén májusban Indiával követett egy hasonló.

Elemzők megjegyzik, hogy az európai kezdeményezésben

nem nehéz felismerni Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban meghirdetett „egy övezet, egy út” nevű kínai program globális terjedésének egyfajta visszaszorítási szándékát.

A kínai kölcsönökből történő helyi fejlesztésekre – amelyek összvolumene számítások szerint már eléri a 2,5 billió dollárt – elsősorban Ázsiában és Afrikában akad számos példa, de Európában is vannak már látványos nyomai.

Sokan idesorolják a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjét is, a legismertebb európai példa pedig jelenleg a montenegrói autópályaépítési program, aminek kölcsöntörlesztése éppen most okoz komoly fejfájásokat a montenegrói kormánynak (még EU-támogatást is próbáltak szerezni hozzá).

A fejlesztések támogatása formájában megjelenő kínai befolyásszerzésre – ami egyes esetekben hitelfüggőséggel is párosul adott országokban –

már jó ideje igyekeznek nyugati alternatívát felkínálni,

így az Egyesült Államok is indított saját hasonló programot, legutóbb pedig, a G7-hatalmak idén júniusi csúcstalálkozóján is felmerült közös kezdeményezések lehetősége.

A most hétfőn jóváhagyásra váró európai koncepció egyelőre még nem sok konkrétumot tartalmaz. Kevés lehetséges helyi projektet neveznek meg, hiányzik a markáns európai tartalmi és formai jelleg kihangsúlyozása, és nem utolsó sorban, híján van a pontosabb keretszámoknak is (nincs még konkrét költségvetési keretekhez rendelve).

A brüsszeli Politico és a brit Financial Times is úgy tudja, hogy az elképzelés fő pártfogói Németország és Franciaország, de még közöttük sincs például letisztult egyetértés arról, hogy a program elindításakor főként mely térségekre, régiókra célszerű majd súlyozni (a francia érdekeltség elsődlegesen Afrikai-centrikus). Az sem világos még, hogy milyen formában akarják elősegíteni a magántőke bevonását a program végrehajtásába.

Lapjelentések arra számítanak, hogy a nyári szünet előtti utolsó, most hétfőn esedékes EU-tanácsülésükön a külügyminiszterek mindenekelőtt formálisan is útnak indítani akarják az ötletet.

A végső, részletes verziót majd Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől várják,

midőn ősszel megtartja a mindenkori bizottsági elnökök immár hagyományos „éves jelentését az EU helyzetéről”. Ekkora várják a program majdani végleges nevét, és további látványelemeinek – például logójának – a véglegesítését is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×