A brüsszeli testület átfogó „stratégiai papírt” tett közzé a Schengen-rendszer fontosságáról, szorgalmazva az egységes működtetést akadályozó korlátozások megszüntetését, és számos jövőbeni intézkedést helyezve kilátásba az övezet működtetésének továbbfejlesztésére.

Az úgynevezett „Schengen-kódex” utolsó átfogó módosítása 2011-ben – történetesen a féléves magyar EU-elnökség alatt elindítva –, az észak-afrikai arab államokban végbement politikai változások („Arab tavasz”) nyomán indult első nagyobb bevándorlóhullámra válaszul történt.

Ez volt az első olyan eset, amikor váratlan külső nyomás arra kényszerített egyes dél-európai Schengen-tagokat, hogy átmenetileg helyreállítsák a határellenőrzést, és a kódexreform a továbbiakra nézve ahhoz kívánt előre tervezhető, rendezett keretet adni, hogy hasonló helyzetben milyen eljárások és szabályok mentén kerüljön sor a Schengen-rendszer ideiglenes helyi felfüggesztésére.

Alaphelyzetben csak előre látható események – például nagy tömegeket vonzó nemzetközi sportrendezvények – esetén rendelhető el a határellenőrzés helyreállítása, előre bejelentett módon és legfeljebb 30 napos időtartamra. (Igaz, ez további harminc napra prolongálható, de a zárlat semmiképpen sem tarthat tovább 6 hónapnál.) Előzetes „engedélyt” ehhez nem kell kérni, de időben informálni kell mind az illetékes Schengen-hatóságot, mind a tagországokat, valamint a Bizottságot.

Más a helyzet olyan rendkívüli, előre nem látott és az övezet egészét (az ott élők egészségét vagy biztonságát) komolyan érintő fejlemény esetén, aminél a Schengen-szabályok felfüggesztését kezdeményezi egy vagy több tagország. Ilyenkor a Bizottság jelentése alapján a tagországok belügyminiszteri tanácsa adja meg a zöld jelzést a korlátozás bevezetéséhez.

Ez utóbbira került sor a 2010-es évek közepén a már említett migrációs nyomás és terrorista fenyegetés hatására, majd a jelenség még inkább elterjedt lett a koronavírus-járvány tavaly tavaszi megjelenésével.

A Bizottság szerit

jelenleg a Schengen-övezet kilenc tagállama – közülük ketten (Norvégia és Izland) nem EU-tagok – többszöri prolongálás után újabb hat hónapra ellenőrzés alatt tartja határait,

azaz viszonylatukban lényegében nem működik a Schengen-rendszer. Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Németország, Norvégia, Svédország és Magyarország az, amely egy, vagy több határszakaszán bejelentett módon határellenőrzést folytat.

Mindez a brüsszeli testület szerint már most is érezhetően negatív hatással van az EU belső piacának működésére, több határszakaszon jelentősen lelassult a belépés, kilométeres kamionsorok várnak bebocsátásra, amivel munkaórák sokasága kiesik, és nem mellesleg termelői és fogyasztói oldalon egyaránt ellátási láncok szakadnak meg.

A Bizottság éppen ezért elengedhetetlennek tartja a Schengen működését ismét stabil, előre látható, tervezhető alapokra helyezni, megszüntetve, illetve fokozatosan kivezetve a még létező korlátozásokat. A testület jelentése emlékeztet, hogy az EU területén mintegy 1,7 millió ember más tagállamban dolgozik, számukra az ellenőrzött határátlépés komoly terhet jelent. De hasonlóképpen, az egymásba nyitott tagállami gazdaságok zavartalan működés is igényli az egymás közötti forgalomban a folyamatosságot. A sokszor emlegetett példa ennek kapcsán, hogy alaphelyzetben csupán a német határt évente 12 milliárd kamion lépi át.

Összességében szakértők már korábban is

mintegy évi 18 milliárd eurónyi plusz kiadást prognosztizáltak arra az esetre, ha ismét mindenütt meg kellene állni a tagállamok egymás közötti személyi forgalmában.

Márpedig – figyelmeztet a brüsszeli testület szerdai jelentése, amelyet Ylva Johansson belügyi biztos és Margaritisz Szkínasz bizottsági elnökhelyettes közösen mutattak be Brüsszelben a nemzetközi sajtónak, a testület ülése után – az övezet működése könnyen fokozatosan ellehetetlenülhet, ha szomszédos országok elkezdenek egymás felé kölcsönös kontrollt alkalmazni.

A brüsszeli papír a mindenkinek szóló intéseken túl több területen is konkrét kezdeményezést is előre jelzett. Javítani kívánják például a Schengen-zóna külső határellenőrzésének hatékonyságát: végleg mindenütt megszüntetnék például az útlevél-pecsételést, és egységes elektronikus ki- és beléptető rendszert vezetnének be – méghozzá úgy, hogy az új rendszer 2022 második negyedévében már működőképes legyen.

Újabb rendkívüli helyzetek esetére már előzetesen kidolgozott operatív terveket tartanának készenlétben, aminek egyik sarkalatos pontja még ideiglenes zárlatok mellett is biztosítani az áthaladó kamionforgalom számára a „zöld folyosók” fenntartását.

Erősíteni kívánják a Schengen-övezet működtetésének („kormányzásának”) a rendszerét is, így

fokoznák az ellenőrzéséket, beleértve az előre be nem jelentett inspekciókat is,

amiknek ugyanúgy tárgya lehet külső határszakaszon a hivatalos határvédelmi rendszer hatékonyságának a mérése, mint az övezeten belüli korlátozások megszűnésének a szavatolása.

Új jogszabályjavaslatokkal magát a Schengen-kódexet is korszerűsíteni szeretnék, aminek kapcsán sajtójelentések megjegyzik, hogy hasonló kezdeményezése már az előző, még Juncker vezette bizottságnak is volt 2017-ben, ami azonban akkor elegendő tagállami támogatás híján csendben elhalt. A testület mindenesetre most a következő egy év során több új szabálytervezetet is előterjeszt majd (például a migráns-csempészet visszaszorítására).

Újításnak szánják azt is, hogy évente „Schengen Fórumot” rendeznének a tagállamok hatóságainak és civil szervezeteinek a részvételével, továbbá évente „Schengen-jelentést” készülnek közzétenni, aminek

része lehet egy „Schengen-eredménytábla” is, amelyen a tagállami megfeleléseket fogják mérni

különböző konkrét elvárások mentén.

„A Schengen az európai integrációs folyamat egyik legjelentősebb vívmánya, előnyeit mindannyian élvezzük, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy folyamatosan tenni is kell megőrzése érdekében” – vonta le mindezek kapcsán a tanulságot a brüsszeli testület szerdán közzétett jelentése.