Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
A tokiói nyári olimpia ellen tüntetnek a japán fővárosban 2021. május 17-én. A koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokat július 23. és augusztus 8. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Folyamatosan nő az olimpia ellenzéke Japánban

Jelentősen nőtt azon japánok száma, akik halasztanák, vagy végleg törölnék a tavalyról egyszer már idén nyárra halasztott tokiói olimpiát, és már csak a megkérdezettek 14 százaléka támogatná határozottan a mostani rendezést. A japán kormány egyelőre az utóbbiak közé tartozik.

Már csak 67 nap van hátra a tokiói olimpiai játékok tervezett megnyitójáig, de a legfrissebb fejlemény egyelőre az, hogy múlt pénteken Tokióban és több további tartományban május végéig meghosszabbították a vészhelyzeti rendkívüli intézkedéseket. A japán sajtó egyúttal arról ír, hogy az országban szerintük a koronavírus-járvány negyedik hullámával próbálnak megküzdeni éppen.

Japánban egyébként nemzetközi összehasonlításban eddig viszonylag kevesebb áldozatot hozott a vírus – 11 500 halálos esetről szólnak a jelentések a több mint 125 milliós népességű országban –, de az utóbbi hónapokban nagyon felerősödött a frusztráció a lakosság növekvő részénél a megítélésük szerint lassú oltási kampány miatt. Sokan ennek a rossz légkörnek is tudják be az olimpiával szembeni ellenérzések erősödését.

Az Asahi Shimbun című japán napilap hétvégi közvélemény-kutatása szerint a

megkérdezettek 43 százaléka végleg törölné a tokiói nyári játékokat, további 40 százalék pedig ismét elhalasztaná

azt. Mindez mindkét csoportnál közel 6-8 százalékpontos növekedés az egy hónappal ezelőtti hasonló felméréshez képest (akkor 35 százalék ejtette volna végleg a játékokat és 34 százalék tolta volna el időben az egészet).

Felére csökkent az egyértelmű támogatók tábora: egy hónapja még 28 százalék fontosnak tartotta volna az olimpiai játékok időben történő megkezdését, múlt hét végén már csak 14 százalék tartott ki emellett.

A japán kormányra nehezedő nyomás tehát egyértelműen növekszik, a kabinet azonban egyelőre ellenáll, többé-kevésbé biztosra véve, hogy még egy halasztást nehéz lenne hitelesen a nemzetközi sportszövetségekkel elfogadtatni. A végleges lefújás viszont mindenfajta pénzügyi kompenzáció nélkül hagyná a megelőző évek előkészületeinek tetemes költségeit.

Szuga Josihide miniszterelnök mindenesetre még a múlt héten is úgy fogalmazott, hogy a fertőzéses esetek növekvő száma ellenére is lehetséges biztonságban megrendezni a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. Úgy vélte, hogy a megoldás a japánok és az eseményre érkező külföldiek egymástól való elszigetelése lehetne.

Ez utóbbi egyébként úgy merült fel, hogy a Kyodo közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 87 százaléka attól tartott, a sportolók és az őket kísérő stábtagok beözönlése az országba még akkor is újabb járványrobbanást idézhet elő, ha a rendezők nem engednek be külföldi szurkolókat Japánba.

A múlt hétvégi felmérésen egyébként arra is rákérdeztek, hogy hányan támogatnák a játékok hagyományos formájú látogatását, és csak a válaszolók 3 százaléka engedte volna meg, hogy teli stadionok előtt folyjanak a versengések.

59 százalék teljesen kizárná a nézőket, további 33 százalék limitálná a beengedésüket.

A tokiói olimpia a tervek szerint július 23-én kezdődik, és augusztus 8-ig tart.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×