eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Üzent Ursula von der Leyen a helyreállítási alapra vonatkozó magyar tervről

Az Európai Bizottság megkapta a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre - közölte az uniós bizottság szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében közölte, a Magyarország által végrehajtani tervezett reformok és beruházások a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás kulcsfontosságú szakpolitikai területei köré szerveződnek.

Az uniós bizottság közleményben hozzátette: a magyar terv intézkedéseket vázol fel továbbá a fenntartható közlekedés, az energetikai átállás és a körforgásos gazdaság terén.

Elmondták, a következő két hónapban az Európai Bizottság ki fogja értékelni a magyar tervet az eszközről szóló rendeletben meghatározott tizenegy kritérium alapján. Az értékelés során azt is áttekintik majd, hogy a terv hozzájárul-e az úgynevezett európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus gazdasági ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez.

Az uniós bizottság azt is megvizsgálja majd, hogy

a terv értelmében Magyarország a kiadások legalább 37 százalékát éghajlatpolitikai célkitűzéseket támogató beruházásokra és reformokra, 20 százalékát pedig a digitális átállásra fordítja-e.

Az értékelést követően az Európai Unió Tanácsának négy hét áll a rendelkezésére, hogy a tervre vonatkozó bizottsági javaslatot elfogadja. Ha a terv elnyeri a Tanács jóváhagyását, megnyílik az út az előtt, hogy Magyarország 13 százalékos előfinanszírozáshoz jusson. Ennek folyósítása azonban attól is függ, mikor lép hatályba az EU saját forrásairól szóló határozat, amelyet először mindegyik tagállamnak jóvá kell hagynia - közölték.

Az uniós bizottsághoz a magyar terv mellett eddig 14 tagállamtól - Belgiumból, Dániából, Németországból, Görögországból, Spanyolországból, Franciaországból, Olaszországból, Lettországból, Luxemburgból, Ausztriából, Lengyelországból, Portugáliából, Szlovéniából és Szlovákiából - érkeztek nemzeti tervek. Az előirányzott projektek lefedik az unió úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének teljes élettartamát, azaz a 2026-ig tartó teljes időszakot.

Az uniós eszköz a tervek szerint kulcsszerepet fog játszani abban, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a koronavírus-válságból, és a zöld és digitális átállás is megvalósuljon - közölték.

Az uniós finanszírozási eszköz a Next Generation EU nevű helyreállítási csomag középponti elemét jelentő forrás. Az eszköz 672,5 milliárd eurót biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd euró kölcsönből tevődik össze.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×