INFORÁDIÓ
2021. június 19. szombat
Gyárfás

szociálpolitika

eu

portugália

soros elnökség

európai tanács

A view of a rough sleeper at the entrance to a closed shop in Dublin city center, during Level 5 Covid-19 lockdown.  Irelands health service is potentially facing the most challenging week in its history with the number of Covid-19 patients requiring intensive care treatment having risen sharply since the end of December.  The Department of Health reported this evening 1,975 Covid-19 patients were in hospital with the virus across the country, of which 200 are in intensive care.  On Monday, 18 January, 2021, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto via Getty Images)

Számszerű célok is lesznek a portói szociálpolitikai EU-csúcson

Infostart / Fóris György

Két napra a szociális érzékenység áll majd az európai uniós állam- és kormányfők portói csúcsának a középpontjában, amit az EU féléves portugál elnöksége ezúttal konkrét akciókkal, sőt, számszerű célkitűzésekkel is igyekszik minél megfoghatóbbá tenni.

A péntek-szombaton sorra kerülő újabb EU-csúcs portugál szándékok szerint hosszú idő után először ismét személyes találkozót tenne lehetővé a tagállamok vezetői között, ám máris tudható, hogy a mezőny Portóban nem lesz teljes. Mindenekelőtt hiányozni fog Angela Merkel kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök, de megfigyelők szerint nem lehet kizárni további távol maradókat sem.

Otthon maradásuk ürügyéül mindketten a koronavírus-járványt hozták fel, így azt, hogy miközben honfitársaikat a személyes részvételű nyilvános programoktól próbálják visszatartani, nem járnának elöl jó példával, ha ők viszont beülnének egy közel 30 fős konferenciára.

Hírmagyarázók mindehhez többnyire azt is hozzáteszik, hogy egyikük sem különösebben lelkesedik az alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó szociálpolitikai tervezést és intézkedést közösségiesíteni – Rutte kifejezetten fékezni próbálja e törekvést –, így elmaradásukhoz jó eséllyel ez is hozzájárulhatott.

A dolog pikantériája, hogy Merkel már a legutóbbi – 2017-es göteborgi – „szociálpolitikai EU-csúcson” sem vett részt, igaz, akkor a német parlamenti választások után voltak, és éppen az új koalíció összerakásával akadt dolga, (bár távolmaradását különösen európai parlamenti körökben már akkor is igen rossz néven vették). Ezúttal amúgy online mind a német, mind a holland kormány feje bekapcsolódik majd a csúcs munkájába.

Ami egyébként sokak szerint a

majdnem lehetetlent kísérli meg, midőn megpróbál közösségi szinten szociálpolitikai prioritásokat, szakasz határokat, mennyiségi célokat huszonhetes körben elfogadni.

Szociálpolitikai kérdésekben ugyanis meglehetősen behatárolt az európai uniós joganyag és a közösségi hatáskör, és a tagállami kormányok többnyire félénken őrködnek e téren a nemzeti kompetenciájuk felett.

Portugál célok és előzményei

Ami a szervezők és meghívók oldalát illeti, az ambíciók láthatóan itt adottak, és őszinték is. Semmi sem kötelezte Portugália miniszterelnökét arra, hogy a féléves európai tanácsi munkatervet megtetézze egy soros elnökségi informális csúccsal is, (aminek ilyen formán és nem mellesleg a költségét is nagyobbára a vendéglátó tagország, nem pedig az Európai Tanács közösségi büdzséje állja).

A szocialista párti António Costas azonban olyannyira szívügyének minősítette a portói szociálpolitikai csúcs megtartását, hogy a maga részéről

a „portugál EU-félév” egyik legfontosabb programjaként beszél róla.

Elkötelezettsége amúgy megfelelő visszhangra talált az EU történetében eddig tartott két további szociálpolitikai csúcsának korábbi vendéglátója, a svéd, és a korábbi luxembourgi kormányfő részéről.

Az első foglalkoztatásnak és szociálpolitikának szentelt EU-csúcsot ugyanis még tizenötös körben – tehát a bővítés előtt – 1997-ben Luxembourgban, Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége mellett tartották. Hangzatos célkitűzés már akkor is sok elhangzott, de utóbb maga Juncker nyilatkozta azt, hogy a végrehajtás rendre elmaradt, kezdve mindjárt azon vállalással, hogy azt követően „minden évben” tartanak majd „szociális” EU-csúcsot. E helyett a következőre pont húsz évet kellett várni, míg 2017-ben Göteborgban ismét sor került rá.

Az igazsághoz tartozik, hogy egy maradandó öröksége azért így is lett a 97-es luxembourgi csúcsnak: ekkor fogadták el a valamennyi tagállamnak szóló ajánlást

az „élethosszig tartó tanulás” programjának a meghirdetésére,

ami – szemben a többi csúcs-célkitűzéssel – jobbára teljesült is. A munkavállalók folyamatos képzésének és átképzésének egész karrieridőszakot lefedő szándéka mára már valamennyi tagországban visszatérő prioritásnak számít.

A Göteborgi csúcs idején voltaképpen Észtország látta el a féléves EU-elnökséget, de a találkozót a már akkor is Stefan Löfven miniszterelnök-vezette svéd kormány látta vendégül. E csúcs létrejöttébe is komoly munkát fektetett – csak immár európai bizottsági elnökként – Jean-Claude Juncker, aki a 97-es szociálpolitikai csúcs folytatásként értékelte a göteborgi találkozót.

A kép teljességéhez tartozik, hogy mivel az Európai Unió akkoriban kezdett kilábalni a megelőző évek gyakran igen hektikus pénzügyi-gazdasági válságból, a szociális problémák iránti érzékenység akkor éppen politikai szinten is minden korábbinál erőteljesebb lett. A válság visszaszorítására tett kényszerű intézkedések sokak szociális helyzetén rontottak, és a tízes évek második felében tagállami kormányok sora bukott meg, amire válaszul a „szociális dimenzió” fontossága – ez volt a göteborgi csúcs jelszava – hirtelen nagyon az előtérbe került.

Ami eddig lemaradt

A „szociális dimenzió” kapcsán azonban a munkavállalói érdekvédelmi szervezeteknek ugyanaz volt a bajuk, mint a 97-es luxembourgi nyilatkozattal: kevesellték a konkrétumokat és a végrehajtást szavatoló munkatervet.

António Costa portugál miniszterelnök kormánya – Costa állítása szerint – éppen azért tekintette kiemelt feladatnak, hogy ezúttal külön csúcstalálkozót szenteljenek a portugál hat hónap során a szociálpolitikai kérdéskörnek, és ezen pótolják a göteborgi mulasztást, és jobban konkretizálják a teendőket. Ő úgy látja, hogy jó az esély arra, hogy erre most hétvégén Portóban valóban sor kerülhet majd.

A téma napirendre tűzésének időszerűségét amúgy az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociálpolitikai biztosa – történetesen megint egy luxembourgi, Nicolas Schmit – is megerősítette. Schmit legutóbb hétfői nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy

a járvány okozta gazdasági leállás eleve magában hordozza egy terebélyesedő szociális válság fenyegetését,

miközben a küszöbönálló nagy korszakváltás, a zöld és digitális gazdaságra való átállás munkahelyek sorát szüntetheti meg, amivel képzések, átképzések soha nem látott tömegű hulláma válhat szükségessé.

Mindezek fényében Schmit szerint a működőképes piacgazdaság fenntartása érdekében a tagországoknak és a közösségi szintnek egyaránt kiemelt figyelmet kell szentelniük a gazdaság szociális vetületének, és most péntek-szombaton úgymond pont ez fog történni Portóban.

A Bizottság mindenesetre mindezek szellemében is készít elő egy sor jogszabályjavaslatot is, amiket Ana Paula Zacarias portugál EU-ügyi államtitkár a napokban

a „göteborgi elvek konkrét cselekedetre váltásaként” jellemzett.

Így egyebek között asztalon van egy javaslat az európai „minimálbér irányelvre”, egy másik a munkahelyi gender-egyenlőség szavatolására, egy további stratégia a hajléktalanok, megint másik a fogyatékossággal élők helyzetének a könnyítésére.

Számszerű törekvések is megfogalmazódtak – kérdés, hogy az EU-csúcs is magukévá teszi-e majd őket –, mint hogy az Európai Unióban 2030-ra a foglalkoztatottsági ráta érje el a 78 százalékot, és a munkavállaló korú lakosság legalább 60 százaléka évente minimum egy képzésen (átképzésen) vegyen részt.

Nem teljes a támogatottság

A bizottsági és a féléves portugál elnökségi törekvések láthatóan eltökéltek, de azért megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben ezt a megközelítést az Európai Parlament jelenlegi többsége is láthatóan erőteljesen támogatja, a tagországok egyetértése távolról sem egyöntetű.

Ennek jele volt, hogy éppen a készülő csúcs-dokumentumok láttán tizenegy tagállam a napokban szükségesnek érezte, hogy közös nyilatkozatban leszögezzék: szerintük tanácskozni a kérdésről lehet, de

szociálpolitikai ügyekben a döntés és intézkedés joga a jövőben is túlnyomórészt a tagállamokra tartozik.

Ausztria, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Málta és Svédország diplomatikus módon úgy fogalmazott, hogy a Covid-válság súlyos társadalmi következményei mellett „a lehető legaktuálisabb időzítés” volt egy szociálpolitikai csúcsot mostanra összehívni. Mindez azonban nem szabad, hogy megkérdőjelezze azt: „bármilyen EU-szintű szociálpolitikai akció csakis kiegészítője lehet a hasonló témájú nemzeti akcióknak”. Vagyis összhangban kell maradnia a helyi szintek illetékességét elismerő szubszidiaritás elvével, elismerve a nemzeti specifikumokból fakadó eltérő kihívások, különböző intézményi hátterek létét.

Az aláírók közül a holland kormányfő láthatóan a csúcson történő személyes megjelenéstől is inkább eltekint majd, és nem lehet kizárni, hogy a „tizenegyek” közül esetleg mások is követik példáját.

Mindezek fényében a portói csúcs egyik érdekessége kétségtelenül az lesz, miként sikerül majd a különböző törekvéseket közös európai uniós állásponttá összegyúrni.

A csúcs második napján egyébként további aktuálpolitikai – mindenekelőtt persze a járvánnyal összefüggő – kérdés is napirendre kerül majd.

További érdekessége lesz a találkozónak az a videokonferencia, amelyet a résztvevők Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatnak majd.

Nyitókép: Artur Widak/NurPhoto/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018