Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A koronavírus mikroszkópikus képe alapján megformázott sütemény egy felszolgáló kezében egy prágai cukrászdában 2020. október 5-én. Csehországban éjfélkor újra életbe lépett a szükségállapot, amelyet a kormány hirdetett ki harminc napra, hogy jogi alapot teremtsen a koronavírus-járvány elleni gyorsabb és hatékonyabb fellépésre.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

2020 októbere után most nyit új fejezetet Csehország

Azóta volt szükségállapot a koronavírus-járvány miatt. Rengetegen meghaltak.

Hétfőn nulla órakor Csehországban megszűnt a koronavírus-járvány miatt tavaly október elejétől tartó szükségállapot. A járvány terjedésének enyhülése miatt ugyanis a cseh kormány már nem kérte a meghosszabbítását a parlamenttől. A járvány elleni küzdelem keretét ezentúl az ilyen alkalmakra megalkotott pandémiatörvény fogja meghatározni.

A rendkívüli jogrend elmúltával

megszűnt az éjszakai kijárási tilalom

és a lakosság szabad mozgásának korlátozása a lakhely szerinti járásra. Hétfőn az óvodások és az alsó tagozatos iskolások egy része visszatérhet a tanterembe, kinyitnak a gyermekruházatot és lábbelit árusító üzletek, valamint a papír- és írószerboltok, újraindult néhány szolgáltatás, és újra működhetnek a termelői piacok. Kinyitottak a könyvtárak és az állatkertek külső pavilonjai is.

A kormányzat a járványhelyzetet azonban változatlanul súlyosnak tartja, ezért számos óvintézkedés érvényben maradt. Továbbra is kötelező például a maszkok általános használata és tilos több mint két ember gyülekezése. A sport- és kulturális rendezvények változatlanul nézők nélkül zajlanak, az üzletek többsége továbbra is zárva van, akárcsak a szolgáltatások nagyobbik része.

Tény, hogy Csehországban az utóbbi hetekben folyamatosan javul a járványhelyzet. A napi új igazolt fertőzések száma ötezer alá csökkent, és a kórházakban karácsony óta a legkevesebb beteg van. Hasonló módon fokozatosan csökken a súlyos betegek és a napi elhalálozások száma is.

Másfelől

felgyorsult az oltási folyamat,

amelyet azonban fékez az oltóanyagok hiánya. A hivatalos statisztika szerint a vakcina első adagját eddig már több mint kétmillió ember kapta meg, közülük több mint 700 ezer már a második adagot is. Csehországban továbbra is kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat használják. A hétvégén ismertetett egyik országos felmérés szerint a cseh lakosság jelentős része nem látna problémát abban, hogy szükség esetén akár az orosz Szputnyik V vakcinával oltassa be magát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×