eur:
407.65
usd:
386.02
bux:
77123.76
2024. november 13. szerda Szilvia
Koronavírus elleni vakcina a Sinovac kínai cég standján a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron (CIFTIS) Pekingben 2020. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hong

Kína fontolóra vette egyes vakcináinak keverését a hatékonyság javításáért

Az ország járványügyi szakértője beszélt erről.

Kína fontolóra vette a Covid-19 elleni védőoltásainak keverését a hatékonyságuk növelése érdekében - közölte Kao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője, elismerve, hogy a forgalomban lévő kínai vakcinák nem elég hatásosak.

A jelenleg elérhető vakcinák "védő rátái nem túl magasak" - idézték vasárnap hírügynökségek Kao Fut, aki előző napon, Csengtu városában tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, összehasonlítva az oltásokat az mRNS-alapú vakcinákkal.

"Hivatalosan fontolgatjuk a különböző technológiái (gyártó)sorokon készült különböző védőoltások használatát az immunizációs folyamatban" - fogalmazott Kao Fu.

Az oltások hatékonyságán emellett az adagolás, valamint a két oltás között eltelt idő megváltoztatásával is tudnának javítani, továbbá felmerült már az is, hogy még újabb adagokat adjanak be belőlük.

A Portfolio a Financial Times írása alapján arról számolt be, hogy Chilében például, ahol részben a Sinovac vakcinával oltanak, ismét felfutott a járvány. Egy ottani tanulmány szerint a vakcina egy dózisa mindössze 3 százaléknyi hatékonysággal bír, szemben a két dózist követő 56 százalékos védelemmel.

  • A Sinovac kínai gyógyszergyár Covid-19 elleni vakcináját a brazíliai klinikai kísérletek során valamivel több mint 50 százalékban találták hatásosnak. Egy másik, törökországi vizsgálat szerint 83,5 százalékban hatékony.
  • A Sinopharm kínai gyógyszergyár által kifejlesztett védőoltásról nem tettek közzé részletes hatásossági adatokat. A gyógyszergyár előzetes kutatási eredmények alapján azt közölte, hogy a vakcina 79,4, illetve 72,5 százalékban hatásos.
  • Magyarország a Sinopharm oltását használja.
  • A kormánynak korábban szándékában állt rendelni a CanSino nevű, egydózisosnak indult vakcinából, ám a napokban – a túl késői szállításra hivatkozva – kiderült, hogy lemondtak erről a szerről (az indiai gyártású AstraZeneca-oltással egyetemben).

Kína eddig négy Covid-19 elleni vakcinát fejlesztett ki, és az év végéig Peking várhatóan hárommilliárd adag vakcinát gyárt.

Az egydózisosként induló és Magyarország által végül nem rendelt CanSino kínai oltás hatékonyságát már korábbi hírek szerint is úgy próbálnák javítani, hogy hat hónappal később ismétlő oltást adnának belőle, vagyis kétadagossá válna. Így javítani lehetne a csökkenő, öt hónap után mintegy 50 százalékos védelmet adó hatékonyságot.

Dolgoznak egy mRNS-oltáson is

Kínai illetékesek vasárnapi sajtótájékoztatójukon nem reagáltak közvetlenül a Kao Fu kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésekre, sem arra, milyen lehetséges változtatások szerepelnek a hivatalos tervben. A kínai járványügyi központ egy másik illetékese viszont közölte, hogy

a kínai gyógyszerfejlesztők a Pfizer/BioNTech és a Moderna technológiájához hasonló, RNS-hírvivő elvén működő vakcinán dolgoznak.

A Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga egyaránt inaktív, vagyis az emberi szervezetben szaporodásra képtelen vírust tartalmaz.

Mindkét gyógyszergyár olyan hatásossági adatokat közölt a vakcinájáról, amelyek elérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megkövetelt szintet - közölte márciusban egy WHO-bizottság, hozzátéve, hogy további adatokat várnak a gyártóktól.

Kína több millió adag vakcinát exportált. Jórészt a Sinovac és a Sinopharm védőoltásait szállította több tucat országba, közöttük Mexikóba, Törökországba, Indonéziába, Brazíliába és Magyarországra is.

Hírügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a hivatalos pekingi média és a kínai vezetők a közelmúltban védelmükbe vették a kínai oltásokat, ugyanakkor megkérdőjelezték más vakcinák biztonságosságát és a gyártók logisztikai képességeit.

Címlapról ajánljuk
Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

A dió, a földimogyoró és a szezámmag is az anafilaxiás allergia fellépésének kiindulópontja lehet, ezért tűnnek el ezek az alapanyagok februártól a menzákról – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője. Zentai Andrea hozzátette: a módosított jogszabály nemcsak a gyermekeket érinti, hanem mindenkit, akire vonatkozik a közétkeztetési rendelet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×