Bár a brit-svéd gyártó a hétvégén további 9 millió adag oltóanyag európai uniós szállítására vállalt kötelezettséget, az ily módon első negyedévre kilátásba helyezett mennyiség EU-olvasatban még mindig csak a fele az eredeti szerződésben lekötött mennyiségnek.

Clément Beaune francia EU-ügyi államtitkár mindezek fényében már szombaton, Peter Altmaier német gazdasági miniszter a Die Welt hét végi számában fejtette ki lényegében ugyanazt: ha a jelenleg zajló vizsgálat és adatgyűjtés nyomán bebizonyosodik, hogy az AstraZeneca szállítási nehézségei a brit eladások előnybe részesítése miatt álltak elő, akkor

mindkét kormány habozás nélkül a peres úthoz folyamodik.

Mint Beaune fogalmazott, a szerződés többféle jogorvoslatra, szankciókra és pénzbüntetésre is módot ad, és a francia kormány nem fog habozni, hogy be is élesítse ezeket, ha a körülmények indokolttá teszik.

„Nem akarunk gyanúsítani, nincsenek összeesküvés-elméletek. Jelenleg azon vagyunk, hogy minden tisztázódjon, és váljon világossá, hogy az AstraZeneca-gyárakból milyen mennyiség kerül európai felhasználóhoz, és mekkora Nagy-Britanniába. Ha kiderül, hogy az utóbbit előnyben részesítik, az súlyos problémát vet fel” – idézte a francia politikust a Financial Times.

Valamivel békülékenyebb hangot ütött meg Alexander de Croo belga kormányfő, aki a helyi sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az eddigi – belga hatóságok által napokban kezdett – vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az AstraZeneca Brüsszel környéki Seneffe-ben lévő gyárában

valóban alapanyagellátási nehézségből fakadó kapacitáscsökkenés hátráltatja a termelést.

A hirtelen nagyságrendekkel felfuttatott gyártással átmenetileg nem tudott lépést tartani az anyagellátás.

A belga miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a vizsgálat még tart, de eddigi benyomásaik szerint maximális elkötelezettséget és jó szándékot észleltek a belgiumi gyárban.

EU-illetékesek ennek ellenére elfogadhatatlannak tartják, hogy a kapacitáscsökkenésből fakadó elmaradás negatív következményét az uniós megrendelőre hárítsák, akkor, amikor a cégnek másutt – mindenekelőtt Nagy-Britanniában – is vannak gyárai, ahonnan elvben az Európába szánt különbözet fedezhető volna.

Sokan ezért is tartották különösen fontosnak, hogy sajtójelentések szerint péntek esti telefonbeszélgetésük során Boris Johnson arról biztosította Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt, hogy

a londoni kormány nem fogja kizárólagossági alapon kisajátítani

a brit gyárak termelését, és módot adnak ezek esetleges uniós szállításaira is.

Megfigyelők körében azért keltett feltűnést az ígéret, mert a korábbi brit kormányzati álláspont határozottan kizárta több brit gyógyszer és oltóanyag exportját.

Hétfőn mindenesetre a The Guardian szerint João Vale de Almeida londoni EU-nagykövet is a feszültséget enyhítő hangnemben nyilatkozott, de brit lap megjegyzi, hogy mostanra a brit lakosság oltottsága már 13 százalékos, míg az európai uniós ráta a lép értesülése szerint a felnőtt népesség 2,69 százalékára terjed ki.