eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Minszk, 2017. november 30.Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (b) fogadja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) minszki csúcstalálkozójára érkező Vlagyimir Putyin orosz elnököt 2017. november 30-án. (MTI/EPA/Taccjana Zenkovics)
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Európai Unió még szorosabbra veszi a hurkot Aljakszandr Lukasenka rezsimje körül

Az Európai Unió kész kiterjeszteni szankcióit a fehérorosz rezsimet támogató vállalkozásokra, ugyanis az Aljakszandr Lukasenka elnök és a rezsim tisztviselőivel szemben korábban hozott korlátozó intézkedések nem tudták megfékezni a tüntetők elleni erőszakos fellépéseket – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően közölte, a Külügyi Tanács megkezdte a fehérorosz hatóságok brutálisan erőszakos cselekedeteire reagáló szankciók kibővítésének előkészítését az ország állampolgárainak demokratikus jogai támogatására.

Az intézkedésekre azért is szükség van, mert a fehérorosz hatóságok mostanáig nem mutattak hajlandóságot a szükséges párbeszéd megkezdésére az ellenzékkel – tette hozzá.

A főképviselő kiemelte, ezek a szankciók az ország gazdasági tevékenységére lesznek hatással. A tagállamok feladata most az, hogy az intézkedések célpontjairól elegendő bizonyítékot gyűjtsenek ahhoz, hogy neveik felkerülhessenek az "unió feketelistájára" – magyarázta.

Az Európai Unió ez idáig 55 fehérorosz emberre vetett ki szankciókat, valamint Lukasenka és fia ellen is büntetőintézkedéseket hozott.

Borrell kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a tanácskozás során ismételten előterjesztette azt a javaslatát, amely szerint a külpolitikai döntéshozatal során – egyebek mellett szankciók elfogadásakor az emberi jogok megsértése esetén – minősített többség is elég legyen a döntések elfogadásához. Ehhez azonban nem kapta meg a tagállamok beleegyezését.

A minősített többség felgyorsítaná a döntéshozatalt és elkerülhetővé tenné, hogy egy politikai döntést akár csak egyetlen ország megvétózzon – emelte ki.

Az uniós diplomácia vezetője a Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország és Törökország, valamint Törökország és Ciprus között kialakult konfliktusra irányuló kérdésre válaszolva azt mondta, Ankara retorikája súlyosbítja a Törökország és az Európai Unió közötti feszültségeket. Ankarának meg kell értenie, hogy viselkedése eltávolítja az uniótól – emelte ki.

"Úgy gondoljuk, hogy Törökország Ciprussal kapcsolatos közelmúltbeli intézkedései és nyilatkozatai ellentétesek az ENSZ határozataival és további feszültséget szítanak" – fogalmazott.

Ahhoz, hogy a felek visszatérjenek a Törökország uniós integrációjának pozitív menetrendjéhez, alapvető szemléletváltásra van szükség a török oldalon – húzta alá. "Az idő szalad, a Törökországgal fennálló kapcsolatunk vízválasztó pillanatához közeledünk."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×