"Borzalmas, egyszerűen borzalmas, de azt hiszem, még meg sem értettem, mit jelent ez a számunkra. Négy óra óta fenn vagyok, nem tudok aludni. Csak járkálok fal-alá a nappalimban, és sírok" – mondta egy jütlandi nyérctenyésztő, John Papsø a Guardiannek. A férfinak 30 ezer nyércet kell kivégeznie, mert ha nem teszi meg, a rendőrség vagy a katonaság látogat el farmjára, hogy elvégezze ezt.

Dánia szerdán döntött arról, hogy végezni kell a nyércfarmok teljes állatállományával, mivel egyre többen fertőződnek meg a koronavírus nyércekben megtalálható mutációjával.

Van, aki tönkremegy

Papsø számára ezzel harminc év munkája megy tönkre. "Már eddig is nagyon nehéz volt, mivel a szőrmekereskedelem 90 százaléka kínai kezeken megy át, a kínaiak pedig nem jöttek a koronavírus miatt. És most még ez is" – tette hozzá.

Dánia döntésének értelmében 2021-ig nem lehet nyércet tenyészteni.

Ennek eredményeként az iparágban tevékenykedők 90 százaléka be fogja fejezni a tevékenységét a dán férfi szerint. A Fur Europe iparági lobbiszervezet arra tippel, a legtöbb dán nyérctenyésztő el fogja hagyni az országot. Ők nem hiszik, hogy ilyen drasztikusan lejárna a szőrmetenyésztés ideje: sőt, úgy gondolják, a nyérc árát felveri majd a 15 millió állat elpusztítását követő hiány.

Gondok itt is, ott is

Birgitte Damm, az Animal Protection Denmark állatorvos szakértője szerint a jelenlegi események arra mutatnak rá, hogy lejárt a kis ketrecekben összezsúfolva szőrméjükért tartott állatok kora. Szerinte miközben az állatok szenvednek, a telepeken új betegségek keletkezhetek. Sem Dániában, sem máshol nem szeretne már kis ketrecekből kémlelő nyérceket látni többé.

Miközben a szőrmeipar résztvevői megélhetésük miatt aggódnak, az Egészségügyi Világszervezet a vakcinát félti. A CNBC cikke szerint biztonsági felülvizsgálatokat kezdeményeznek világszerte az eset kapcsán. Maria van Kerkhove, a WHO kialakulóban levő betegségekkel és zoonózissal foglalkozó részlegének vezetője úgy fogalmazott, ha olyan betegségről van szó, amely állatról emberre és emberről állatra is tudhat terjedni, az mindig aggodalmat okoz.

Ide-oda pattogott

"Néhány hónapja figyeljük már az eseményeket. Mostani tudásunk szerint

a nyércek emberektől kapták el a betegséget, az tovább terjedt körükben, majd embert fertőztek meg.

A vírus összes esetleges mutációját vizsgálni kell, akár emberben, akár állatban keletkezett, hogy meg tudjuk ítélni, fontos-e, megváltoztatja-e a vírus viselkedését" – fogalmazott Kerkhove. Lehetséges, hogy a nyércekben létrejött mutációnak van jelentősége ilyen értelemben, de ennek kiderítésére további vizsgálatokat kell folytatni. A kutatók fő aggodalma, hogy a vakcina hatásosságát befolyásolhatja egy változás - igaz, az is tény, hogy az aktív pandémiában a vírus természetének megfelelően folyamatosan mutálódik.