Lehoczki László szerint, ugyan nem egy természeti, hanem egy robbanásos, akár vegyi dolgokat is tartalmazó katasztrófáról van szó, ő és a társai
hisznek a csodákban és a túlélési esélyekben.
Olyan küldemények között ugyanis, ahol az ember nem sérül meg, van helye mozogni, képes folyadékhoz jutni és nem hűl ki, nagyon sokáig ki lehet bírni – fogalmazott a szakember.
Ahogyan annak idején a lakatlan szigeteken, itt is van esély a túlélésre, bár sokkal minimálisabb – tette hozzá. A hírekben ugyanis az szerepelt, hogy kutyák véltek életjeleket felfedezni elsősorban, majd műszerekkel lettek ezek azonosítva, illetve pontosítva. A műszerekről azonban tudni kell – folytatta a szakember –, miután szívhangot és légzést érzékelnek,
nem biztos, hogy azok embertől származnak,
így erről feltétlenül meg kell győződni. Az irányt és a mélységet meg lehet velük határozni, azonban a szembesülés elengedhetetlen.
A kutatást - mentést végzők eszközei, módszerei és mozgástere változó. Egyrészt függ az építkezés stílusától, hiszen vannak könnyűszerkezetes-, illetve panel- és téglaházak, amiknek mind más az összedőlési szerkezete – magyarázta a Miskolci Spider Speciális Felderítő és Mentőcsoport vezetője. De nem elhanyagolhatóak a mentési körülmények sem, például az éghajlati viszonyok, hogy forróság van-e, továbbá a különféle veszélyforrások, mint az elektromosság, vagy a gáz, hogy nem rekedt-e meg gázbuborék a romok alatt.
Lehoczki László arra is felhívta a figyelmet: a romok alatt megjelenhetnek az élelem után kutató rágcsálók, egerek és patkányok is, ezért fontos ezek kizárása. Megjegyezte, egy jól képzett mentőkutya kifejezetten az élő emberre van specializálva, a Miskolci Spider Speciális Felderítő és Mentőcsoportnál pedig az élő és elhunyt személyt külön is képesek jelezni az állatok.
Természetesen a mentésben elsők az élők, de az elhunyt személyeket is felkutatják, hogy a romok elbontásakor ne sérüljenek a testek sem.
A szakember szerint nem egyediek a libanoni Bejrútban tapasztaltak, amikor a feldühödött tömeg akadályozza a mentési munkálatokat, és
minden nagyobb természeti katasztrófa helyszínén probléma az emberi fejetlenség.
Ilyenkor karhatalmat szoktak alkalmazni, a katonaságot, vagy rendőrséget, hogy távol tartsák az embereket a munkálatoktól. Mint fogalmazott, nagyon nehéz ilyen esetben higgadtan végezni a munkát, amikor egy „arénában” körül veszik a mentőcsapatok olyan emberek, akik aggódnak, pánikban vannak, ezért nagyon oda kell figyelni, nem szabad hibázni. Felidézte, akadt már olyan mentési helyszín, ahol egy külföldi csapat kutyásai jeleztek, azonban csak egy fagyasztóládát találtak tele hússal, jogos felháborodást szülve az emberekben.
A miskolci mentőcsoport vezetője arról is bezsélt, hogy
a túlélésre főként a gyermekek esetében van jó esély,
hiszen kisebb helyen elférnek, éhesek, szomjasak, rendszerint sírnak, annak következtében pedig aluszékonyak lesznek, és átalusszák azokat a nehéz pillanatokat, amik egy józan felnőttnél a túlélés utáni végzetet is jelenthetik. Egy kisgyermek ugyanis nem érzékeli még a halál jelentette lelki veszélyt. Ráadásul az idő múltával a pánik is elhatalmasodik a romok alatt rekedt embereken, sok esetben pedig épp lelki eredetű problémák vezethetnek a halálhoz. „Sajnos volt már rá példa, hogy a kutyák élőt jeleztek, de mire oda jutottak a mentőcsapatok, hogy kiemeljék, már vége lett.”
