Sajnálatos módon, száz év elteltével sem jelenthető ki, hogy a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási és egyéb más kisebbségi jogai rendeződni látszanának – hívta fel a figyelmet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Mint mondta, bár a 20. század folyamán is számos megpróbáltatásnak lettek kitéve, a mai napig olyan

intézkedések sora születik Ukrajnában, amelyek igyekeznek megfosztani a közösséget szerzett jogaitól.

Brenzovics László egyetértett, Trianon után száz évvel is harcolni kell a magyar kisebbség jogaiért Kárpátalján. Az oktatási és nyelvtörvény mind olyan intézkedéseket hozott, amelyek részben fölszámolták, vagy a közeljövőben fel kívánják számolni alapvető jogaikat a nyelvhasználat és az oktatás területén is – ismételte meg.

Hozzátette:

az elmúlt száz év a magyar közösség számára folyamatos válságidőszak volt,

impériumváltások, világháborúk, forradalmak, vasfüggöny, elhurcolások. Ugyan Ukrajna függetlenedése kezdetén úgy tűnt, a magyarság jogait respektálni fogják, hiszen olyan törvények kerültek elfogadásra, amelyek szélesebb módon biztosították az oktatáshoz és nyelvhasználathoz a jogot, ez 2014 után gyökeresen megváltozott, és sorozatban kezdte elfogadni az ukrán parlament azokat a törvényeket, amelyek fölszámolták az alkotmány által garantált, a magyar–ukrán alapszerződésbe is belefoglalt jogaikat – fogalmazott a szövetség elnöke.

Brenzovics László megjegyezte, bár pillanatnyilag nem mutatkoznak jelei a hatalom részéről a kompromisszumkészségnek, az ukrán külügyminiszter nemrégiben tett magyarországi látogatása reményt és lehetőséget kínálhat arra, hogy a hosszú szünet után újrainduljanak a két ország közötti tárgyalások, akár a legfelsőbb szinteken is, és hogy napirendre kerüljenek az említett kérdések, ezáltal pedig pozitív irányba változzanak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arra is kitért, a trianoni békediktátum mai különleges évfordulója a kárpátaljai magyarság számára is lehetőséget kínál, hogy átgondolja az elmúlt száz évet, és azt, hogy minden rendkívüli nehézség ellenére mind a kárpátaljai, mind az összmagyarság meg tudott maradni, mint közösség.

„Voltuk, vagyunk, leszünk, és reményt ad, hogy őseink is kitartottak.

Most pedig reánk hárul az a feladat, hogy fenntartsuk a nemzetet, mint közösséget” – fogalmazott. Brenzovics László úgy érzi, erősödhet az összetartozás érzése, a magyar kormány szolidaritása pedig rendkívüli segítséget jelent a megmaradáshoz, amit tovább kell majd erősíteni.

Mint elárulta, Trianon századik évfordulójára nagyszabású rendezvényekkel készültek Kárpátalján is, amelyek a koronavírus-járvány, illetve a karantén miatt elmaradnak, és csak a törvényeket betartva emlékeznek. Ennek jegyében a magyar nyelvű újságok, tévécsatorna és rádiók tematikus műsorokkal készültek, valamint megkoszorúzzák az eseménnyel kapcsolatos emlékműveket. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség emellett csatlakozott a Magyar Cserkészszövetség tűzgyújtási akciójához. A karantén feloldását követően pedig megtartásra kerülnek a most elmaradt események is – tette hozzá.