Infostart.hu
eur:
365.22
usd:
312.05
bux:
133498.87
2026. április 24. péntek György
Nyitókép: Botár Gergely

A magyar kormány nem szólalhat fel a Magyarországról szóló EP-vitában

Nem akar szót adni a magyar kormányt képviselő Varga Juditnak az Európai Parlament elnöke a Magyarországról tervezett szerdai EP-vitában – derül ki a magyar igazságügyi miniszternek küldött válaszlevélből. A tárcavezető nem adja fel, és kedden telefonon egyeztet és újabb levelet ír.

Varga Judit igazságügyi miniszter levelet küldött az Európai Parlament elnökének, David Sassolinak, amelyben azt kéri, hogy felszólalhasson az EP szerdai vitájában, amely a magyarországi veszélyhelyzeti kormányzásról, a szabályozás állampolgárságot és az alapvető jogokat érintő hatásáról szól majd.

A május 11-i levélben, amely az Infostarthoz is eljutott, a magyar miniszter azzal érvel, hogy a szabályozást rengeteg megalapozatlan kritika érte az utóbbi hetekben, ahelyett, hogy tényekkel alátámasztott véleményeket fogalmaznának meg róla. Ezért a magyar kormánynak a vírushelyzetben értékes mennyiségű energiát kellett arra pazarolni, hogy válaszoljanak a megalapozatlan kritikákra.

Mint írta, a múltban már gyakorlattá vált, hogy a Magyarországról folytatott plenáris vitákon a kormány is elmondhatja az érveit és részt vehet az ülésen, és egyébként is egy komoly ügyről szóló, demokratikus vitában minden érintett felet meg kellene hallgatni, mert ez a tisztességes eljárás elengedhetetlen feltétele, és ez mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki valóban hisz a jogállamban.

"Ezért azt kérem, hogy felszólalhassak az ülésen, és válaszolhassak is az ott elhangzottakra" – írta levele végén Varga Judit.

Az elutasító válaszra nem kellett sokat várni, az EP-elnök nevében még hétfőn válaszoló Lorenzo Mannelli azt írta, hogy megvitatták a kérést, és az a döntés született, hogy elmondhatja a magyar kormány az érveit a parlamentben, de csak akkor, ha a helyszínen az állam- vagy a kormányfő képviseli. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani ülésszakon nincs lehetőség a távolból, online részt venni a parlamenti ülésen. (A levélben ráadásul az szerepel, hogy erre a jelenlegi rendkívüli körülmények ellenére nincs mód, de vélhetően arra utalt, hogy éppen a járványhelyzet miatt van a korlátozás.)

Az érvelés azért különös, mert az Infostart értesülései szerint a szerdai vitában a többi résztvevő sem a legmagasabb szinten képviselteti magát: az Európai Bizottságtól csak alelnök szólal majd fel, míg a Tanács nevében is csak a soros elnök Horvátország Európa-ügyi minisztere lesz jelen Brüsszelben.

A brüsszeli válaszlevél:

Kedden Varga Judit a Facebook-oldalán is ismertette a levélváltást, és megerősítette, hogy az Európai Parlament szocialista elnöke, David Sassoli hivatalos levélben utasította el, hogy akár személyesen, akár online bejelentkezés keretében felszólaljon a szerdai EP-vitában.

Az igazságügyi miniszter azonban nem adja fel, ezért kedden telefonon egyeztet az ügyben Vera Jourová bizottsági alelnökkel, és hivatalos választ küld David Sassolinak, melyben felszólítja az Európai Parlamentet, hogy tegye lehetővé, hogy a magyar kormány tagjaként kifejthesse álláspontját a vitában.

Címlapról ajánljuk
„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

Új alaptantervet és kevesebb kompetenciamérést szeretne Lannert Judit, akit Magyar Péter az új Tisza-kormány oktatási minisztereként mutatott be. Egyik fő feladatának a gyerekek és oktatók leterheltségének csökkentését látja, mint mondta, „úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott. Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a „kompetenciamérés-cunamit”. Csak a 6., 8. és 10. évfolyamokban tartana felméréseket. Lannert elmondta, hogy a későbbiekben teljesen átalakítják a tankerületi rendszereket is. A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
Amíg a világ Orbán Viktor utolsó vétójának feloldására figyelt, Ursula von der Leyen aláírta a nagy uniós paktumot

Amíg a világ Orbán Viktor utolsó vétójának feloldására figyelt, Ursula von der Leyen aláírta a nagy uniós paktumot

Kiléptek a szómágia bűvöletéből Brüsszelből: az EU most nem újabb hangzatos versenyképességi jelszót gyárt, hanem egy olyan, határidőkkel és rendszeres politikai számonkéréssel megtámasztott menetrendet, amely a döntések gyorsítását és az elszivárgó felelősség megfogását célozza. Az „Egy Európa, egy piac” ütemterv lényege, hogy az egységes piacot végre ne elvként, hanem működő gépezetként kezeljék: egyszerűbb szabályokkal, mélyebb integrációval, új kereskedelmi kapaszkodókkal, olcsóbb és tisztább energiával, valamint érdemi digitális–MI fordulattal. A tét az, hogy ez a sűrűre csomagolt reformcsomag valódi növekedési pályát nyit-e, vagy a tagállami érdekek és a tehercsökkentés kontra garanciák vitája ismét visszahúzza a folyamatot a megszokott brüsszeli sodródásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×