Letette hivatali esküjét kedden Zoran Milanovic horvát államfő, volt szociáldemokrata miniszterelnök. A korábbi szociáldemokrata ellenzéki politikus a horvátországi elnökválasztás második fordulójában, január 5-én Kolinda Grabar-Kitarovic jobboldali elnököt utasította maga mögé. Milanovic a szavazatok 52,7 százalékát, Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig 47,3 százalékát szerezte meg.

Az InfoRádió által megkérdezett délszlávszakértő, Juhász József szerint relatív, hogy Zoran Milanovic korábbi politikusi teljesítménye bukás volt-e.

"2011-től 2016 januárjáig volt miniszterelnök,

az ő kormányzásának időszaka volt az, amelyben leterítette a hitelválság Horvátországot, és igaz, nehezen is jött ki ebből, de 2015-ben már pozitívra fordultak a mutatók.

2013-ra lezárult Horvátország uniós csatlakozása, és ez is az ő miniszterelnökségét fémjelezték" - fogalmazott Juhász Jzsef, aki ennek fonákján elmondta, még saját táborában is rengeteg kritika érte a politikust szociálpolitikájáért és stílusáért.

2016-ban aztán volt egy komolyabb botránya is, sértő szavakkal illette Szerbiát, illetve Bosznia-Hercegovinát, pártjával és szövetségesivel pedig egymás után két választást is elveszített, aminek hatására látszólag visszavonult.

A mostani kampányban is - mint a szakértő rámutatott - tett csípős megjegyzéseket, ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy nyerhetett most mégis.

"Egyrészt szerencséje volt, mert

a jobboldal megosztott volt.

Miután pedig a másik jobboldali jelölt nem jutott be a második fordulóba a közvetlen elnökválasztáson, a Kolinda Grabar-Kitarovic hivatalban lébő államfő ellen szavazók elmentek, és leadták ellene a protestvoksukat Zoran Milanovicra" - vélekedett.

Juhász József szerint lendületet fog kapni a baloldal a győzelemtől, ami elrepítheti az idei parlamenti választásokig is, ehhez azonban vigyáznia kell a szájára az új elnöknek.