Inkább meghalt volna, semmint szemtanúja legyen egy ilyen balesetnek, erről beszélt az iráni televízióban az iráni Forradalmi Gárda magas rangú vezetője, aki teljes felelősséget vállalt az ukrán utasszállító repülőgép lelövéséért.

Azt mondta, nem volt szándékuk eltitkolni a történteket, de előbb vizsgálatot akart lefolytatni. A rendszert kezelő szakembernek tíz másodperce volt a helyzet értékelésére.

A gépet egy rövid hatótávolságú rakétával semmisítették meg

- tette hozzá az iráni légtér biztonságáért felelős parancsnok.

Az iráni hatóságok előzőleg erőteljesen cáfolták érintettségüket a történtekben. Irán vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah, aki addig nem szólalt meg, utasítást adott arra, hogy hozzák nyilvánosságra az események valódi lefolyását.

Az ukrán repülőgép katasztrófája rendkívül feszült nemzetközi helyzetben történt az Egyesült Államok és Irán közötti heves szópárbajok és kölcsönös fegyveres támadások közepette. Január 3-án Washington Irak területén célzottan likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezete, a Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) helyettes vezetőjét. Válaszul Irán szerdán 22 rakétát lőtt ki iraki amerikai bázisok ellen.

Kanada - amelynek 57 állampolgára utazott a szerencsétlenül járt ukrán utasszállítón -, valamint az Egyesült Államok azt valószínűsítették, hogy a repülőgépet iráni rakétatalálat érte.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében azt írta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság mélységesen sajnálja a végzetes hibát. Megígérte, hogy felelősségre vonják azokat, akik elkövették ezt.

Szakértők szerint egy nemzetközi vizsgálat, amely végett Iránra óriási nyomás nehezedett, lehetetlenné tette volna a rakétacsapás nyomainak eltitkolását, ezért Teherán jobbnak látta, ha teljes fordulattal megváltoztatja korábbi álláspontját, és elismeri a gép lelövését. Döntésében feltehetőleg az is közrejátszott, hogy magában Iránban is nő az elkeseredés és harag, minthogy a tragédiának számos, kettős állampolgárságú iráni áldozata is volt.

Felbőszült irániak a Twitteren azt feszegették, hogyan engedélyezhették a hatóságok a repülőgép felszállását ilyen időszakban.

A repülőgép felszállásakor, órákkal az amerikai támaszpontok elleni rakétacsapások után, az iráni hadsereg riadókészültségben volt esetleges amerikai válaszcsapástól tartva.

Közben összegyűjtötték és elküldték Teheránba az ukrán áldozatok hozzátartozóinak DNS-mintáit a teheráni tragédia helyszínén dolgozó szakértőinknek. Várják, hogy az iráni fél azonosítsa, majd Kijevbe szállítsa a holttesteket"

Jevhenyij Dihne, a MAU ukrán légitársaság elnöke szombaton a Facebookon arról írt, nem kételkedett abban, hogy az Iránban lezuhant járatuknak sem a személyzete, sem gépük műszaki állapota nem lehetett felelős a tragédiáért.

A MAU elnöke Ihor Szosznovszkij repülési műveleti alelnökkel közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a gép nem tért el az útvonalától. Korábban az iráni állami hadsereg közleményében azt állította, hogy az ukrán utasszállító a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik "kényes katonai központja" felé fordult, emiatt ellenséges gépnek nézték.

A gép megkapta a diszpécserektől a felszállási engedélyt, minden rendben zajlott.

A diszpécser megadta a pilótának az útirányt, a kapitány megerősítette a végrehajtást, ezt követően megszakadt a gép és az irányítók között a kapcsolat. Dihne hangsúlyozta,hogy a gép pilótája szigorúan követte a diszpécser utasításait. Szosznovszkij a Flightradar24 repülőgép radar által rögzített képeit bemutatva demonstrálta, hogy a gép egyenesen haladt. Azt, hogy a járat késéssel szállt fel, Dihne azzal magyarázta, hogy túl sok volt a poggyász, ki kellett belőle rakodniuk.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombati reagálásában kijelentette: az iráni beismerés alátámasztotta az SZBU-nak azt az alapfeltevését, hogy minden bizonnyal emberi hiba okozta a gép tragédiáját.

Közben Olekszij Honcsaruk miniszterelnök a Facebookon közölte: az Iránban tartózkodó ukrán szakértők folytatják a munkájukat, tovább kutatnak a gép becsapódásának helyszínén tárgyi bizonyítékok után az eset részletes kivizsgálásának elvégzése, a teljes igazság feltárása érdekében.

A tragédiában 167 utas és a gép 9 fős ukrán személyzete vesztette életét. Még két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.