Infostart.hu
eur:
377.89
usd:
320.15
bux:
129101.37
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
A brit parlament felvételén John Bercow, az alsóház elnöke felszólal a ház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 21-én. Bercow nem engedélyezte, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodást a kormány szavazásra terjessze a ház elé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Két újabb döntéssel szorították kisebbre Boris Johnson mozgásterét

Újabb stoptáblákat kapott a brit miniszterelnök terve hétfőn - egyet a brit parlament alsóházának elnökétől, egyet pedig egy bíróságtól az alá nem írt halasztási folyamodvány ügyében. Utóbbit ráadásul ismét "úgy döntöttek, hogy nem döntöttek" formában.

Nem engedélyezte a londoni alsóház elnöke, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást a kormány hétfőn szavazásra terjessze a ház elé. Boris Johnson miniszterelnök hétfőn ismét megpróbálta az alsóház elé terjeszteni a brexitjóváhagyási indítványt, John Bercow házelnök azonban ezt nem engedélyezte, azzal indokkal, hogy a mostani indítvány tartalmában megegyezik a szombatival, a tervezetek ismétlődő beterjesztése érdemi változtatás nélkül viszont ellentmond a parlamenti precedensjognak.

John Bercow indoklásában arról beszélt, hogy a kormány szerint a szavazás körülményei megváltoztak, mivel a miniszterelnök már indítványozta a brexit késleltetését. Szerinte ez az érv "nem meggyőző", mivel egy folyamatról van szó, ezért a kérés "lényegében" ugyanaz, mint szombaton, és a körülmények is "lényegében" ugyanazok, aki ezért nem engedélyezi a hétfői brexitügyi szavazást.

Időközben Guy Verhofstadt, az EP brexitügyi megbízottja azt mondta újságíróknak, hogy a tárgyalócsoport azt javasolja, Strasbourgban ne szavazzanak a brexitről addig, amíg Londonban le nem zajlik a teljes ratifikálási folyamat.

Nincs döntés a törvényességről - úgy döntöttek, hogy nem döntöttek

A hétfő Skóciában sem volt eseménytelen, elhalasztotta ugyanis a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést arról, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök jogszerűen eleget tett-e annak a törvénynek, amely előírta számára, hogy kezdeményezze a brexit halasztását.

Johnson szombat éjjel kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, miután a parlament a törvényben foglalt határidőre, szombaton brit idő szerint 23 óráig nem hagyta jóvá a brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli brexithez sem járult hozzá, hanem egy, a ratifikációt a brexit elfogadása előtt megkövetelő törvénymódosítást fogadott el.

Johnson azonban hivatalos aláírás nélkül küldte el levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ráadásul mellékelt egy másik levelet is, amelyben közölte, hogy károsnak tartaná, ha az EU megadná a kért halasztást.

Az Edinburghban ülésező Court of Session eljáró tanácsának hétfőn kellett volna döntenie egy civil kereset alapján arról, hogy ilyen formában teljesült-e a brexit halasztását előíró törvény.

A tanácsvezető bíró a halasztás indokaként közölte: a végzés előtt meg akar győződni arról, hogy Johnson kormánya maradéktalanul, a hosszabbítási kezdeményezés elbírálásának teljesen folyamatában eleget tesz-e jogi kötelezettségeinek.

A bírói testület ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Boris Johnsonnak el kell fogadnia, ha az Európai Unió jóváhagyja a halasztási folyamodványt, és nem tehet olyan lépést, amely a brexit tényleges halasztását akadályozná.

A végzés egyetlen lehetséges értelmezése szerint a bíróság ebben az esetben tekintené úgy, hogy a halasztást előíró törvényt a brit kormány maradéktalanul teljesítette.

Címlapról ajánljuk
Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×