Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
333.95
bux:
121499.8
2026. március 3. kedd Kornélia
A brit parlament felvételén John Bercow, az alsóház elnöke felszólal a ház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 21-én. Bercow nem engedélyezte, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodást a kormány szavazásra terjessze a ház elé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament

Két újabb döntéssel szorították kisebbre Boris Johnson mozgásterét

Újabb stoptáblákat kapott a brit miniszterelnök terve hétfőn - egyet a brit parlament alsóházának elnökétől, egyet pedig egy bíróságtól az alá nem írt halasztási folyamodvány ügyében. Utóbbit ráadásul ismét "úgy döntöttek, hogy nem döntöttek" formában.

Nem engedélyezte a londoni alsóház elnöke, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást a kormány hétfőn szavazásra terjessze a ház elé. Boris Johnson miniszterelnök hétfőn ismét megpróbálta az alsóház elé terjeszteni a brexitjóváhagyási indítványt, John Bercow házelnök azonban ezt nem engedélyezte, azzal indokkal, hogy a mostani indítvány tartalmában megegyezik a szombatival, a tervezetek ismétlődő beterjesztése érdemi változtatás nélkül viszont ellentmond a parlamenti precedensjognak.

John Bercow indoklásában arról beszélt, hogy a kormány szerint a szavazás körülményei megváltoztak, mivel a miniszterelnök már indítványozta a brexit késleltetését. Szerinte ez az érv "nem meggyőző", mivel egy folyamatról van szó, ezért a kérés "lényegében" ugyanaz, mint szombaton, és a körülmények is "lényegében" ugyanazok, aki ezért nem engedélyezi a hétfői brexitügyi szavazást.

Időközben Guy Verhofstadt, az EP brexitügyi megbízottja azt mondta újságíróknak, hogy a tárgyalócsoport azt javasolja, Strasbourgban ne szavazzanak a brexitről addig, amíg Londonban le nem zajlik a teljes ratifikálási folyamat.

Nincs döntés a törvényességről - úgy döntöttek, hogy nem döntöttek

A hétfő Skóciában sem volt eseménytelen, elhalasztotta ugyanis a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság a jogerős döntést arról, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök jogszerűen eleget tett-e annak a törvénynek, amely előírta számára, hogy kezdeményezze a brexit halasztását.

Johnson szombat éjjel kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, miután a parlament a törvényben foglalt határidőre, szombaton brit idő szerint 23 óráig nem hagyta jóvá a brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli brexithez sem járult hozzá, hanem egy, a ratifikációt a brexit elfogadása előtt megkövetelő törvénymódosítást fogadott el.

Johnson azonban hivatalos aláírás nélkül küldte el levelét Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ráadásul mellékelt egy másik levelet is, amelyben közölte, hogy károsnak tartaná, ha az EU megadná a kért halasztást.

Az Edinburghban ülésező Court of Session eljáró tanácsának hétfőn kellett volna döntenie egy civil kereset alapján arról, hogy ilyen formában teljesült-e a brexit halasztását előíró törvény.

A tanácsvezető bíró a halasztás indokaként közölte: a végzés előtt meg akar győződni arról, hogy Johnson kormánya maradéktalanul, a hosszabbítási kezdeményezés elbírálásának teljesen folyamatában eleget tesz-e jogi kötelezettségeinek.

A bírói testület ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Boris Johnsonnak el kell fogadnia, ha az Európai Unió jóváhagyja a halasztási folyamodványt, és nem tehet olyan lépést, amely a brexit tényleges halasztását akadályozná.

A végzés egyetlen lehetséges értelmezése szerint a bíróság ebben az esetben tekintené úgy, hogy a halasztást előíró törvényt a brit kormány maradéktalanul teljesítette.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×