Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodaigazgatója már több évtizede szolgál a belga fővárosban, és bizony nem egy és nem kettő olyan augusztusra emlékszik, amikor uniós szempontból váratlan dolog történt.

"Legyen ez öbölháború, orosz támadás Grúzia ellen, meg még egy csomó olyan helyzet, amikor muszáj volt összedugni a fejeket" - sorolta az InfoRádióban a szakértő, aki szerint ennek ellenére nem "kőbe vésett fafejűségről" van szó a kollektív szabadságolás kapcsán; "egy nagyobb üzemnél is problematikus, hogyha a gyártószalag fele lassabban megy, mert néhány ember akkor vette ki a szabadságát, de

a diplomáciában végképp nem működik, hogy egyes országok diplomatái eltűnnek, másokéi nem. Vagy mindenki ott van, vagy mindenki együtt menjen el. Így alakult ki egy beazonosítható 2-3-4 olyan hét,

amikor el lehet menni szabadságra, és ebben bizottsági tisztviselőtől választott politikuson át újságíróig mindenki érintett".

Mint elmondta, az évnek nincs olyan más szaka, amikor ennyi időre el lehet távozni, illetve vannak nem helyettesíthető pozíciók is, ahol még nagyobb a kötöttség.

Az Európai Parlament ilyenkor fizikailag is bezárja az ajtajait, külön procedúra bejutni még akár egy újságírónak is;

az Európai Bizottság tart ügyeletet egy minimális létszámmal,

hisz a lisszaboni szerződést felügyelni kell, és történhetnek nagy természeti katasztrófák, bármi más, de nem történik aktív esemény, nem tesznek közzé dokumentumokat és nincsenek hivatalos találkozók sem.

"Becsöngetni" szeptemberben fognak, ezzel megkönnyítve az oda települt diplomaták családjának életét is.