Csütörtöktől a brit parlament nyári szünetet tart és csak szeptember elején folytatja a munkát, vagyis Boris Johnsonnak csak pár hete lesz arra, hogy bármit elérjen a brit kilépés határidejéig. Egy újabb feltételrendszer elfogadása pedig kétséges – hangsúlyozta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő.

"A konzervatívok között is vannak szkeptikusok, maradáspártiak, a Munkáspártból pedig nem valószínű, hogy átszavaznának, ha egy-kettő képviselő mégis, az nem fogja azt jelenteni, hogy meg tudja nyerni a Johnson-kabinet. Főleg azért, mert jelen pillanatban kettő darab szavazattal többel rendelkezik, mint az ellenzék, és ez sem biztos, mert az egyik brit konzervatív képviselőt felfüggesztették különböző szexuális visszaélések miatt, egy másik helyen a jövő héten időközi szavazás lesz. Elképzelhető, hogy ezt elveszítik a konzervatívok, ebben az esetben pedig

patthelyzet fog kialakulni. Tehát nem tartom valószínűnek, hogy a brit parlament át fog engedni egy újabb csomagot"

– fogalmazott a szakértő.

Az Európai Unió pedig már közölte, hogy nem hajlandó ismét tárgyalni a brit kilépés feltételeiről, és ezen nem változtat az sem, hogy májusban új parlamentet választottak – tette hozzá az ELTE tanára. "Az új biztossági elnök november 1-jén kezdi meg munkáját, október 31-ig még a Jean-Claude Juncker-féle, bizottság működik hivatalosan. Október 31. az a határidő, amire Boris Johnson azt mondta, hogy vagy igen, vagy nem. Egy olyan elnöknőnek, aki november 1-jén lép hivatalba, nyilvánvalóan túl sok beleszólása hivatalosan nincs" – tette hozzá.

Arra, hogy a brit szavazókat is megkérdezzék a miniszterelnök személyéről, egyelőre nem sok az esély – jelentette ki a szakértő. Amennyiben a Munkáspárt benyújtana egy bizalmatlansági indítványt, a kormányzó pártnak 14 napja lenne arra, hogy ezt megnyerje, ellenkező esetben ki kell írni a választásokat, magyarázta Magyarics Tamás. Illetve a kormány is kiírhat új választásokat különböző technikai megoldásokkal, ahogyan Theresa May is tette ezt 2017-ben, amire ráfizetett – emlékeztetett az egyetemi tanár, aki szerint nem valószínű, hogy ezt Boris Johnson meglépi.

"Kijelentette, hogy 2022-ig kívánja kitölteni a hivatali idejét,

tehát addig nem lesz előre hozott választás, nem fogják hivatalosan megkérdezni a brit szavazókat" – fogalmazott Magyarics Tamás.

Az is előfordulhat, hogy a parlament elfogad egy brexittörvényt és erről kérdezi meg népszavazással a lakosságot, viszont ez sem valószínű – tette hozzá a külpolitikai szakértő.

Ír határkérdés és a függetlenedő skótok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára azt is felidézte az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az Európai Unió világossá tette: amíg az ír határ kérdése nem oldódik meg, addig nem kezdik el a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Királysággal.

Boris Johnson brit miniszterelnök fejéhez szegeztek egy pisztolyt az Európai Unióban, az ír–észak-ír határ megoldásának ügyében – fogalmazott Magyarics Tamás. "Azt mondták,

amíg az ír határkérdés nem oldódik meg, addig nem fogják megkezdeni Nagy-Britanniával a kereskedelmi tárgyalásokat, márpedig létszükséglet lenne az Egyesült Királyságnak,

hogy már másnap megkezdődjenek. Az EU-nak körülbelül 70 országgal van megállapodása, ezeket is most mind újra kellene tárgyalni", jegyezte meg a szakember.

A külpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy a Skót Nemzeti Párt támogatja az unióban maradást, ahogy a skót lakosok nagy része is. Ezért elképzelhető lenne, hogy ezt fontosabbnak tartanák mint azt, hogy az Egyesült Királyság része maradjanak. A külpolitikai szakértő úgy sejti, hogy egy "kemény brexit" esetében a skótok nekifutnának egy függetlenségi referendumnak is.

Magyarics Tamás szerint az pedig érdekes helyzetet eredményezne, ha a skótok függetlenednének, majd önálló államként ismét az Európai Unió tagjává akarnának válni. Ebben az esetben kérdéses, milyen ütemben folytatnák le velük a tárgyalásokat.